T. Harv Eker: A milliomos elme titkai
A gazdagság belső játszmájának elsajátítása
(1. rész)
"Lerántja a titokzatosság leplét arról, hogy miért adatik egyeseknek gazdagság, míg mások egész életükben küszködenk. Aki a siker mélyen gyökerező okaira kíváncsi, olvassa el ezt a könyvet"
(Robert G. Allen)
Pénzügyi modellünk
A kettősségek világában élünk: van fent és lent, világos és sötét, forró és hideg, bent és kint, gyors és lassú, jobb és bal. Csak akkor tud létezni az egyik, ha a másik is létezik. Van-e jobb bal nélkül? Már hogyan lenne!
Következésképpen a pénznek is vannak „külső” és „belső” törvényszerűségei. A külső törvényszerűségeket alkotják az üzleti ismeretek, a pénzkezelés, a befektetési stratégiák. Ezek elengedhetetlenek. De ugyanilyen fontos a belső játszma is. Analógiaként gondoljunk egy asztalosra és a szerszámaira. A kiváló szerszámok nélkülözhetetlenek számára, de még lényegesebb, hogy mesterien bánjon velük.
A megfelelő embernek kell lennünk, aki a megfelelő időben a megfelelő helyen van.
Mi a pénzügyi modell, és hogyan alakul ki?
A pénzügyi modell egy mód, ahogyan a pénzhez kapcsolódunk.
Gazdagsági elv:
A gondolatok érzésekhez vezetnek.
Az érzések tettekhez vezetnek.
A tette eredményekhez vezetnek.
Pénzügyi modellünk a pénzzel kapcsolatos gondolataink, érzéseink és tetteink kombinációjából tevődik össze. Elsősorban múltbeli „programjaink” alkotják.
Kik voltak ennek a programozásnak, illetve kondicionálásnak az elsődleges forrásai?
A legtöbb ember esetében a szüleik, testvéreik, a barátaik, a tekintélyszemélyek: tanárok, a média, az őket körülvevő kultúra.
Három alapvető módon kondicionáltak minket az élet minden területén, beleértve a pénzt is.
Verbális programozás: Mit hallottunk fiatal korunkban?
Utánzás: Mit láttunk fiatal korunkban?
Konkrét események Mit tapasztaltunk fiatal korunkban?
Az első hatás - Verbális programozás
Mit hallottál gyerekkorodban a pénzről, gazdagságról? (a pénz minden gonoszság forrása, spórolni kell a nehéz időkre, a gazdagok kapzsik, a pénzért keményen meg kell dolgozni, , nem engedhetjük meg magunknak.
Mindazok a kijelentések, amelyeket fiatal korunkban hallottunk a pénzről, megmaradnak a tudatalattinkban, és modellként szolgálnak pénzügyeink intézéséhez. A verbális kondicionálás rendkívül erős hatású.
Stephen története
Stephen gyerekkorában mindig azt hallotta az édesanyjától: „A gazdagok kapzsik. A szegények verejtéke árán gazdagszanak meg. Csak annyid legyen, amennyiből meg tudsz élni! Akinek több van, alávaló gazember.”
Mi játszódott le Stephen tudatalattijában?
Nem csoda, hogy szegény volt. Édesanyja verbálisan úgy kondicionálta, hogy azt higgye, a gazdagok kapzsik. Ezért agya a gazdagsághoz a kapzsiságot társította, ami természetesen rossz. Minthogy nem akart rossz lenni, tudatalattija elintézte, hogy ne legyen gazdag.
Stephen szerette az édesanyját, és nem akart vele szembeszegülni.
Azt gondolhatnánk, ha az embernek választania kell, hogy gazdag legyen-e, vagy megfeleljen az édesanyja vagy bárki más elvárásainak, a legtöbben a gazdagságot választanák. Szó sincs róla! Az emberi elme nem így működik. Természetesen a gazdagság lenne a logikus választás.
Ha azonban a tudatalattinak választania kell a mélyen gyökerező érzelmek és a logika között, szinte mindig az érzelmek javára dől el a választás.
A második hatás - Utánzás
Mire neveltek a szüleid a pénzzel kapcsolatban? Egyikük, vagy mindketten jól tudtak bánni a pénzzel, esetleg rosszul? Miért érdemes ezt tudni?
Gyermekkorunkban mindent utánzással tanulunk meg. Sokan ódzkodnak beismerni, de van némi igazság a mondásban, miszerint „az alma nem esik messze a fájától”.
A harmadik hatás – Konkrét események
Mit tapasztaltál gyerekkorodban a pénzzel, a gazdagsággal, a gazdagokkal kapcsolatban? Ezek az élmények rendkívül fontosak,mert ezek alakítják hiedelmeinket – vagy inkább illúzióinkat - , melyek szerint jelenleg élünk.
A változtatás
A változtatás négy kulcsfontosságú eleme van, melyek mindegyike elengedhetetlenül szükséges pénzügyi modellünk átprogramozásához.
Tudatosság: Nem változtathatunk meg valamit, ha nem tudunk a létezéséről.
Megértés: Azzal, hogy felismerjük, hogy honnan származik „gondolkodásmódunk”, rájövünk, hogy rajtunk kívül kell keresnünk az eredetét.
Elhatárolódás: Amint felismertük, hogy a gondolkodásmódunk nem mi vagyunk, elhatárolhatjuk magunkat tőle, és eldönthetjük, hogy a továbbiakban ragaszkodunk –e hozz, vagy feladjuk – annak alapján, hogy kik vagyunk jelenleg, és kikké akarunk válni a jövőben.
Újrakondicionálás: A gazdagságot megteremtő szellemi tételek megismerése, gyakorlati módszerek elsajátítása.
(folyt. köv.)
