T. Harv Eker: A milliomos elme titkai
(3. rész)

A gazdagság tételei

6. gazdagsági tétel

A gazdagok nagyra becsülik a többi gazdag és sikeres embert.
A szegények neheztelnek a gazdag és sikeres emberekre.

Az az igazság, hogy a gazdagokra haragudni biztos módszer arra, hogy örök életünkben szegények maradjunk. Mindnyájan a szokásaink rabjai vagyunk, és ahhoz, hogy ezen, vagy bármely más szokásunkon túltegyük magunkat, sok gyakorlásra van szükség. Gyakorold, hogy tisztelettel adózz a gazdagoknak ahelyett, hogy haragudnál rájuk.

A lényeg, hogy ha irigyeljük az emberektől, amijük van, vagy bármilyen formában neheztelünk rájuk miatta, akkor mi sosem kaphatjuk meg azt!

7. gazdagsági tétel

A gazdagok a pozitív beállítottságú, sikeres emberek társaságát keresik.
A szegények a negatív beállítottságú vagy sikertelen emberek társaságát keresik.

A sikeres emberek sikeres emberekkel veszik körül magukat, hogy ösztönzést kapjanak tőlük. Példaképnek tekintik a többi sikeres embert, akitől tanulhatnak. Ha gazdag akarsz lenni, át kell alakítanod belső modelledet, hogy elhidd, minden tekintetben vagy olyan jó, mint bármelyik milliomos.

„ Ha ők képesek rá, én is képes vagyok!”

8. gazdagsági tétel

A gazdagok készek menedzselni magukat és az értékeiket.
A szegények rossz véleménnyel vannak az eladásról és az önmenedzselésről.

A menedzselés elutasítása a siker egyik legnagyobb akadálya.

Hogyan kereshet sokat akár a saját vállalkozásában, akár más képviseletében az, aki nem hozza az emberek tudomására, hogy ő és a terméke léteznek? Még ha alkalmazottként is dolgozik valaki, minden bizonnyal hamarosan háttérbe szorul a cégénél, ha nem hajlandó menedzselni saját erényeit.

Ha hiszel benne, hogy amit nyújtasz, igazi segítség az embereknek, kötelességed a lehető legtöbbeket értesíteni erről.

9. gazdagsági tétel

A gazdagok nagyobbak, mint a problémáik.
A szegények kisebbek, mint a problémáik.

A siker titka az, hogy ne próbáljuk elkerülni a problémákat, szabadulni tőlük, vagy elhúzódni előlük, inkább fejlesszük magunkat olyan szintre, hogy nagyobbak legyünk bármely problémánál.

A gazdag és sikeres emberek a megoldásra koncentrálnak.

10. gazdagsági tétel

A gazdagok kiválóan tudnak elfogadni.
A szegények rosszul tudnak elfogadni.

Vedd észre: csak tőlünk függ, mennyire tartjuk magunkat értékesnek. Mindennek csak az a jelentése, amivel felruházzuk. Ha azt mondjuk, hogy értékesek vagyunk, akkor azok vagyunk. Ha azt mondjuk, hogy értéktelenek vagyunk, akkor azok vagyunk.

Ha nem vagy hajlandó elfogadni, megrövidíted azt, aki adni akar neked!

Amikor nem vagyunk készek a maradéktalan elfogadásra, arra késztetjük a világmindenséget, hogy ne adjon nekünk.

A pénz csak felerősíti azokat a jellemvonásokat,
amellyekkel az ember amúgy is rendelkezik.

11. gazdagsági tétel

A gazdagok az eredményeik alapján várnak javadalmazást.
A szegények az idejük alapján várnak javadalmazást.

Nem baj, ha biztos fizetésünk van, feltéve, hogy annyit keresünk, amennyire a képességeink jogosítanak. Csakhogy ez általában nem így van.

A gazdagok azt szeretik, ha az eredményeik alapján fizetnek nekik. Hisznek magukban. Hisznek az értékeikben és abban, hogy használni is tudják.

Sose legyen jövedelemplafonunk!

12. gazdagsági tétel

A gazdagok „is-is” elven gondolkoznak.
A szegények „vagy-vagy” elven gondolkoznak.

A gazdagok a bőség világában élnek, a szegények korlátok között.

A gazdagok abban hisznek, hogy megkaphatják az egész tortát, és meg is ehetik.

A középosztályhoz tartozók abban hisznek, hogy az egész torta túl sok, ezért csak egy szeletet vesznek belőle. A szegények nem hiszik, hogy megérdemlik a tortát, ezért fánkot vesznek, és a lyukra koncentrálnak a közepén, azután csodálkoznak, hogy miért csak a „semmi” jut nekik.

13. gazdagsági tétel

A gazdagoknak a vagyonuk fontos.
A szegényeknek a munkából származó jövedelmük fontos.

A gazdagok értik a vagyon és a munkából származó jövedelem közötti különbséget. A munkából származó jövedelem fontos, de csak egyike a vagyont meghatározó négy tényezőnek. (Jövedelem, Megtakarítások, Befektetések, Egyszerűsítés)

Ahová figyelem irányul, ott energia áramlik, és eredmények mutatkoznak.

14. gazdagsági tétel

A gazdagok jól kezelik a pénzüket.
A szegények rosszul kezelik a pénzüket.

A szegények rosszul bánnak a pénzükkel, vagy kifejezetten kerülik a pénz témáját. Sokan nem szeretnek pénzzel foglalkozni, mert egyrészt korlátozva érzik magukat a szabadságukban, másrészt azt mondják, nincs elég pénzük ahhoz, hogy foglalkozniuk kelljen vele.

Amíg nem mutatjuk, hogy kezelni tudjuk, amink van, nem kapunk többet.

A pénzkezelési szokásaink fontosabbak, mint az összeg.

15. gazdagsági tétel

A gazdagok a pénzüket dolgoztatják.
A szegények a pénzért dolgoznak.

A legtöbben úgy nőttünk fel, hogy azt programozták belénk: „Keményen meg kell dogozni a pénzért.” Ugyanakkor nagyon valószínű, hogy nem tanították meg, hogy ugyanolyan fontos „ a pénzt dolgoztatni a magunk javára.”

Az embernek igenis meg kell dolgozni a pénzért. A gazdagoknál azonban ez csupán átmeneti állapot. A szegényeknél örökké tart. A gazdagok felismerik, hogy nekik csak addig kell keményen dolgozniuk, amíg a pénzük eleget nem dolgozik helyettük.

Tisztában vannak vele, hogy minél többet dolgozik a pénzük, nekik maguknak annál kevesebbet kell dolgozniuk.

16. gazdagsági tétel

A gazdagok akkor is cselekszenek, ha félnek.
A szegényeket meggátolja a félelem.

Minthogy a szokásaink rabjai vagyunk, gyakorolnunk kell, hogy félelmeink, kétségeink, aggodalmaink, bizonytalanságunk, kényelmetlenségünk ellenére cselekedjünk, illetve , hogy olyankor is cselekedjünk, amikor nincs kedvünk hozzá.

Aki csak azt hajlandó megtenni, ami könnyű, annak nehéz lesz az élete. Aki hajlandó megtenni, ami nehéz, annak könnyű lesz az élete.

17. gazdagsági tétel

A gazdagok folyamatosan tanulnak és fejlődnek.
A szegények azt hiszik, már mindent tudnak.

A gazdagok tudják: „ha sikeres leszek, azt tehetem, amit tennem kell ahhoz, hogy enyém legyen, amit akarok, beleértve a sok pénzt.”

Ahhoz, hogy a legjobban fizessenek, a legjobbnak kell lennünk.

„Aki ma mester, nulla volt egyszer.” (T. Harv Eker)

A milliomos elme titkai "lerántja a titokzatosság leplét arról, hogy miért adatik egyeseknek gazdagság, míg mások egész életükben küszködnek. Aki a siker mélyen gyökerező okaira kiváncsi, olvassa el ezt a könyvet." (Robert G. Allan)

Harv T. Eker: A milliomos elme titkai

(2.rész)

A gazdagság tételei

Tizenhét dolog, amelyekben a gazdagok másként gondolkoznak és másként cselekszenek,

mint a szegények és a középosztálybeliek

A könyv első részében a megnyilvánulás folyamatáról volt szó.

Minden a gondolatainkkal kezdődik – amelyek az elménk termékei.

Nem döbbenetes, hogy az elménk nagyjából az életünk alapja,

a legtöbb embernek mégsincs fogalma róla, hogyan működik?

Ha az elménkben olyan információt tárolunk, amely nem támogatja az anyagi sikert, csak az alapján dönthetünk. Ezek a döntések természetesek, automatikusak és tökéletesen értelmesnek tűnnek számunkra. Végül azonban anyagi kudarchoz vezetnek, vagy a legjobb esetben közepes eredményhez. Ezzel szemben, ha olyan információt tárolunk az agyunkban,

ami támogatja az anyagi sikert,

természetesen és automatikusan sikerre vivő döntéseket fogunk hozni.

A változtatás első lépése a tudatosítás, vagyis, ha úgy akarsz gondolkozni, mint a gazdagok, akkor először is tudnod kell, hogyan gondolkoznak ők.

Te döntöd el, úgy gondolkozol-e,

hogy segítsd önmagadat a boldogulásban és a sikerességben, vagy ezzel ellentétesen.

1. gazdagsági tétel

A gazdagok azt hiszik: „Én alakítom az életemet.”
A szegények azt hiszik: „Az élet megtörténik velem.”

Aki gazdagságot akar, annak mindenképp hinnie kell benne, hogy ő maga alakítja sorsát, különösen pénzügyeit. Aki ebben nem hisz, automatikusan abban a hitben él, hogy alig van beleszólása élete alakulásába, ezért nemigen befolyásolhatja anyagi sikereit.

Ez nem gazdag emberhez méltó hozzáállás.

Az ilyen emberek az áldozat szerepét alakítják.

Ismertetőjelei:
Hibáztatás :A másokra mutogatást űzik mesterfokon, minél több személyt, illetve körülményt tesznek felelőssé nyomorúságukért, anélkül, hogy magukba néznének. Mindig akad valaki, akire rá lehet kenni a felelősséget.
Önigazolás: Ha nem másokat okolnak, akkor többnyire mentséget, magyarázatot kerenek a helyzetükre.
Siránkozás: Ez ártja a legtöbbet az egészségünknek és a vagyoni helyzetünknek. Miért? Mert amire figyelünk, az megnő, ennél fogva többet kapunk a rosszból.

A pénz rendkívül fontos azokon a területeken, ahol használható,

és teljesen lényegtelen mindazokon a területeken, ahol nem.

Igazán gazdag áldozat nem létezik.

2. gazdagsági tétel

A gazdagok azért játsszák a pénzjátszmát, hogy nyerjenek.
A szegények azért játsszák a pénzjátszmát, hogy ne veszítsenek.

Az igazán gazdag embereket az vezérli, hogy nagy vagyont halmozzanak fel, és bőségben éljenek. Nem csak némi pénzt akarnak, hanem sok pénzt. Mi ezzel szemben a szeegények célja? Legyen elég pénzük arra, hogy kifizessék a számláikat….méghozzá időben. Ha valakit ez a cél vezérel, hogy elég pénze legyen a számlára, akkor pontosan annyi lesz neki.

Akinek az anyagi kényelem a célja, bizonyára sosem lesz gazdag.

Akinek a gazdagság a célja, valószínű igencsak kényelmesen fog élni.

3. gazdagsági tétel

A gazdagok elszántan elköteleződnek a gazdagság mellett.
A szegények gazdagok akarnak lenni.

Az akarás önmagában hasztalan. Emberek milliárdjai akarnak gazdagok lenni, de csak kevesen azok. Az akarás második szintje az, hogy „úgy döntök, gazdag leszek.”Ez választást jelent, együtt jár a valóságunkért való felelősségvállalással.

Az akarás harmadik szintje az, hogy „elkötelezem magam a gazdagság mellett.”

Az elkötelezettség azt jelenti: teljes szívemből valaminek szentelem magam.

Aki nem teljesen és őszintén elkötelezett a meggazdagodás mellett,

az nagy valószínűséggel sosem fog meggazdagodni.

4. gazdagsági tétel

A gazdagok nagyban gondolkoznak.
A szegények kicsiben gondolkoznak.

A legtöbb ember kicsiben játszik.

Megrémíti őket a kudarc lehetősége, a sikertől pedig még jobban rettegnek.

„Életünk célja,

hogy értéket adjunk nemzedékünk és az utánunk következő nemzedék tagjainak.”

( Buckminster Fuller)

Mindnyájan természetes adottságokkal jöttünk e világra.

Ezeket az adottságokat céllal kaptuk:
hogy használjuk, és megosszuk őket másokkal.

5. gazdagsági tétel

A gazdagok a lehetőségekre koncentrálnak.
A szegények az akadályokra koncentrálnak.

A gazdagok a lehetséges fejlődést látják, a szegények a lehetséges veszteséget.

A gazdagok a nyereségre koncentrálnak, a szegények a kockázatra.

Semmilyen szerencse - vagy jótétemény – nem segít azon,

aki nem cselekszik.

Ahhoz, hogy pénzügyi sikert érjünk el,

tennünk kell valamit, vennünk kell valamit, vagy bele kell kezdeni valamibe. Amikor lépünk, vajon a szerencse, az univerzum, vagy egy felsőbb hatalom segít a maga csodálatos módján, amiért volt merszünk, és eléggé elszántak voltunk? Mindegy, minek nevezzük. A lényeg, hogy megtörténik.

(folyt. köv.)

T. Harv Eker: A milliomos elme titkai

A gazdagság belső játszmájának elsajátítása
(1. rész)

"Lerántja a titokzatosság leplét arról, hogy miért adatik egyeseknek gazdagság, míg mások egész életükben küszködenk. Aki a siker mélyen gyökerező okaira kíváncsi, olvassa el ezt a könyvet"
(Robert G. Allen)

Pénzügyi modellünk

A kettősségek világában élünk: van fent és lent, világos és sötét, forró és hideg, bent és kint, gyors és lassú, jobb és bal. Csak akkor tud létezni az egyik, ha a másik is létezik. Van-e jobb bal nélkül? Már hogyan lenne!

Következésképpen a pénznek is vannak „külső” és „belső” törvényszerűségei. A külső törvényszerűségeket alkotják az üzleti ismeretek, a pénzkezelés, a befektetési stratégiák. Ezek elengedhetetlenek. De ugyanilyen fontos a belső játszma is. Analógiaként gondoljunk egy asztalosra és a szerszámaira. A kiváló szerszámok nélkülözhetetlenek számára, de még lényegesebb, hogy mesterien bánjon velük.

A megfelelő embernek kell lennünk, aki a megfelelő időben a megfelelő helyen van.

Mi a pénzügyi modell, és hogyan alakul ki?

A pénzügyi modell egy mód, ahogyan a pénzhez kapcsolódunk.

Gazdagsági elv:

A gondolatok érzésekhez vezetnek.

Az érzések tettekhez vezetnek.

A tette eredményekhez vezetnek.

Pénzügyi modellünk a pénzzel kapcsolatos gondolataink, érzéseink és tetteink kombinációjából tevődik össze. Elsősorban múltbeli „programjaink” alkotják.

Kik voltak ennek a programozásnak, illetve kondicionálásnak az elsődleges forrásai?

A legtöbb ember esetében a szüleik, testvéreik, a barátaik, a tekintélyszemélyek: tanárok, a média, az őket körülvevő kultúra.

Három alapvető módon kondicionáltak minket az élet minden területén, beleértve a pénzt is.

Verbális programozás: Mit hallottunk fiatal korunkban?

Utánzás: Mit láttunk fiatal korunkban?

Konkrét események Mit tapasztaltunk fiatal korunkban?

Az első hatás - Verbális programozás

Mit hallottál gyerekkorodban a pénzről, gazdagságról? (a pénz minden gonoszság forrása, spórolni kell a nehéz időkre, a gazdagok kapzsik, a pénzért keményen meg kell dolgozni, , nem engedhetjük meg magunknak.

Mindazok a kijelentések, amelyeket fiatal korunkban hallottunk a pénzről, megmaradnak a tudatalattinkban, és modellként szolgálnak pénzügyeink intézéséhez. A verbális kondicionálás rendkívül erős hatású.

Stephen története

Stephen gyerekkorában mindig azt hallotta az édesanyjától: „A gazdagok kapzsik. A szegények verejtéke árán gazdagszanak meg. Csak annyid legyen, amennyiből meg tudsz élni! Akinek több van, alávaló gazember.”

Mi játszódott le Stephen tudatalattijában?

Nem csoda, hogy szegény volt. Édesanyja verbálisan úgy kondicionálta, hogy azt higgye, a gazdagok kapzsik. Ezért agya a gazdagsághoz a kapzsiságot társította, ami természetesen rossz. Minthogy nem akart rossz lenni, tudatalattija elintézte, hogy ne legyen gazdag.

Stephen szerette az édesanyját, és nem akart vele szembeszegülni.

Azt gondolhatnánk, ha az embernek választania kell, hogy gazdag legyen-e, vagy megfeleljen az édesanyja vagy bárki más elvárásainak, a legtöbben a gazdagságot választanák. Szó sincs róla! Az emberi elme nem így működik. Természetesen a gazdagság lenne a logikus választás.

Ha azonban a tudatalattinak választania kell a mélyen gyökerező érzelmek és a logika között, szinte mindig az érzelmek javára dől el a választás.

A második hatás - Utánzás

Mire neveltek a szüleid a pénzzel kapcsolatban? Egyikük, vagy mindketten jól tudtak bánni a pénzzel, esetleg rosszul? Miért érdemes ezt tudni?

Gyermekkorunkban mindent utánzással tanulunk meg. Sokan ódzkodnak beismerni, de van némi igazság a mondásban, miszerint „az alma nem esik messze a fájától”.

A harmadik hatás – Konkrét események

Mit tapasztaltál gyerekkorodban a pénzzel, a gazdagsággal, a gazdagokkal kapcsolatban? Ezek az élmények rendkívül fontosak,mert ezek alakítják hiedelmeinket – vagy inkább illúzióinkat - , melyek szerint jelenleg élünk.

A változtatás

A változtatás négy kulcsfontosságú eleme van, melyek mindegyike elengedhetetlenül szükséges pénzügyi modellünk átprogramozásához.

Tudatosság: Nem változtathatunk meg valamit, ha nem tudunk a létezéséről.

Megértés: Azzal, hogy felismerjük, hogy honnan származik „gondolkodásmódunk”, rájövünk, hogy rajtunk kívül kell keresnünk az eredetét.

Elhatárolódás: Amint felismertük, hogy a gondolkodásmódunk nem mi vagyunk, elhatárolhatjuk magunkat tőle, és eldönthetjük, hogy a továbbiakban ragaszkodunk –e hozz, vagy feladjuk – annak alapján, hogy kik vagyunk jelenleg, és kikké akarunk válni a jövőben.

Újrakondicionálás: A gazdagságot megteremtő szellemi tételek megismerése, gyakorlati módszerek elsajátítása.

(folyt. köv.)