Charlie Chaplin üzenete

„Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget,
de volt hogy teljes erővel mentem a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben,
és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól és…féltem, hogy elvesztek valakit,
aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK.
Az életet nemcsak túlélem, és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd!
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

Tanulékonyság

A jó vezető is holtig tanul

Aki csavargóruhában érte el a sikert

Ha egy apró bajusszal parádézó emberke képét látod, aki sétapálcát forgat, és buggyos nadrágot, nagy, ormótlan cipőt és keménykalapot visel, rögtön tudod, hogy Charlie Chaplin az. Csaknem mindenki felismeri őt. Az 1910-es és 1920-as években ő volt a leghíresebb és legismertebb ember a világon.

Chaplin születésekor senki sem jósolt volna neki nagy hírnevet. Az angol varietészínészek fiaként szegénysorba született Chaplin már kisgyerekként az utcán találta magát, amikor az édesanyját intézetbe zárták. Miután éveket töltött menhelyeken és árvaházakban,
a színpadon kezdett el dolgozni, hogy eltartsa magát.

Tizenhét éves korára már gyakorlott előadóművész volt. 1914-ben, a húszas évei derekán, Mack Sennetnek dolgozott a hollywoodi Keystone Studiosban, és heti százötven dollárt kapott. A filmszakmában töltött első éve alatt harmincöt filmet készített színészként, forgatókönyvíróként és rendezőként. Mindenki rögtön felismerte a tehetségét, és népszerűsége egyre nőtt. Egy évvel később már heti 1250 dollárt keresett. Azután 1918-ban vallami hallatlan dolgot művelt. Aláírta a szórakoztatóipar első egymillió dolláros szerződését. Gazdag volt, híres volt, és ő volt a világ leghatalmasabb filmkészítője
– huszonkilenc éves vénség létére.

Chaplin azért vált sikeressé, mert nagy tehetség volt, és hihetetlen lendület hajtotta. Ám ezeket a vonásokat a tanulékonysága táplálta. Szüntelenül arra törekedett, hogy fejlődjön, tanuljon és tökéletesítse szaktudását. Még akkor sem ült meg a babérjain, aikor a világ legnépszerűbb és legjobban fizetett előadóművésze lett.

Chaplin így magyarázta a tökélesedés utáni vágyát egy interjúban:

„Amikor valamelyik filmem bemutatóját nézem, mindig éberen figyelem, min nevet a közönség. Ha például több közönség sem nevet egy kunszton, amit én mókásnak szántam, egyszeriben sutba hajítom azt a tréfát, és igyekszem rájönni, mi volt a hiba az ötlettel vagy a kivitelezésével. Ha halk kuncogást hallok valamin, amiről nem hittem, hogy vicces lesz, megkérdezem magamtól,
miért jutalmazták azt a bizonyos dolgot nevetéssel.

A fejlődés vágy meghozta Chaplinnek az anyagi sikert, és kiválósághoz vezetett mindenben, amit csinált. Azokban a korai időkben a szórakoztatás csodájaként ünnepelték munkásságát, később pedig zseniális komikusként nyert elismerést. Ma sok filmjét mesterműnek tekintik, és Chaplint minden idők egyik legnagyobb filmkészítőjeként értékelik. James Agee forgatókönyvíró és filmkritikus így írt róla:

„Chaplin munkáját a legfinomabb pantomim,
a legmélyebb érzelem és a legszívszaggatóbb költészet jellemezte.”

Ha Chaplin, sikeressé válva, fennhéjázó önteltséggel cserélte volna fel tanulékonyságát, a neve egy sorba került volna Ford Sterlingével vagy Ben Turpinével, a némafilmek olyan csillagaival, akik mára csaknem feledésbe merültek. Chaplin azonban folyamatosan fejlődött és tanult színészként, rendezőként, és végül vezető filmesként is. Amikor tapasztalatból rájött, hogy a filmkészítők ki vannak szolgáltatva a stúdiók és a terjesztők lénye-kedvének, Dougla Fairbanksszel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel együtt megalapította saját vállalatát, a United Artists-ot. A filmvállalat mind a mai napig működik.

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Fejlődésed határozza meg, ki vagy.
Kiléted határozza meg, hogy kit vonzol.
Vonzásköröd határozza meg sikeredet.

Az odafigyelésre és olvasásra szánt idődet nagyjából a tízszeresére becsüld annak az időnek, amit beszéddel töltesz! Ez biztosítani fogja, hogy a folytonos tanulás és önfejlesztés útján haladj. (Gerald McGinnis)

Az a lényeg, amit akkor tanulsz meg, amikor már mindent tudsz.
(John Wooden)