Harv T. Eker: A milliomos elme titkai

(2.rész)

A gazdagság tételei

Tizenhét dolog, amelyekben a gazdagok másként gondolkoznak és másként cselekszenek,

mint a szegények és a középosztálybeliek

A könyv első részében a megnyilvánulás folyamatáról volt szó.

Minden a gondolatainkkal kezdődik – amelyek az elménk termékei.

Nem döbbenetes, hogy az elménk nagyjából az életünk alapja,

a legtöbb embernek mégsincs fogalma róla, hogyan működik?

Ha az elménkben olyan információt tárolunk, amely nem támogatja az anyagi sikert, csak az alapján dönthetünk. Ezek a döntések természetesek, automatikusak és tökéletesen értelmesnek tűnnek számunkra. Végül azonban anyagi kudarchoz vezetnek, vagy a legjobb esetben közepes eredményhez. Ezzel szemben, ha olyan információt tárolunk az agyunkban,

ami támogatja az anyagi sikert,

természetesen és automatikusan sikerre vivő döntéseket fogunk hozni.

A változtatás első lépése a tudatosítás, vagyis, ha úgy akarsz gondolkozni, mint a gazdagok, akkor először is tudnod kell, hogyan gondolkoznak ők.

Te döntöd el, úgy gondolkozol-e,

hogy segítsd önmagadat a boldogulásban és a sikerességben, vagy ezzel ellentétesen.

1. gazdagsági tétel

A gazdagok azt hiszik: „Én alakítom az életemet.”
A szegények azt hiszik: „Az élet megtörténik velem.”

Aki gazdagságot akar, annak mindenképp hinnie kell benne, hogy ő maga alakítja sorsát, különösen pénzügyeit. Aki ebben nem hisz, automatikusan abban a hitben él, hogy alig van beleszólása élete alakulásába, ezért nemigen befolyásolhatja anyagi sikereit.

Ez nem gazdag emberhez méltó hozzáállás.

Az ilyen emberek az áldozat szerepét alakítják.

Ismertetőjelei:
Hibáztatás :A másokra mutogatást űzik mesterfokon, minél több személyt, illetve körülményt tesznek felelőssé nyomorúságukért, anélkül, hogy magukba néznének. Mindig akad valaki, akire rá lehet kenni a felelősséget.
Önigazolás: Ha nem másokat okolnak, akkor többnyire mentséget, magyarázatot kerenek a helyzetükre.
Siránkozás: Ez ártja a legtöbbet az egészségünknek és a vagyoni helyzetünknek. Miért? Mert amire figyelünk, az megnő, ennél fogva többet kapunk a rosszból.

A pénz rendkívül fontos azokon a területeken, ahol használható,

és teljesen lényegtelen mindazokon a területeken, ahol nem.

Igazán gazdag áldozat nem létezik.

2. gazdagsági tétel

A gazdagok azért játsszák a pénzjátszmát, hogy nyerjenek.
A szegények azért játsszák a pénzjátszmát, hogy ne veszítsenek.

Az igazán gazdag embereket az vezérli, hogy nagy vagyont halmozzanak fel, és bőségben éljenek. Nem csak némi pénzt akarnak, hanem sok pénzt. Mi ezzel szemben a szeegények célja? Legyen elég pénzük arra, hogy kifizessék a számláikat….méghozzá időben. Ha valakit ez a cél vezérel, hogy elég pénze legyen a számlára, akkor pontosan annyi lesz neki.

Akinek az anyagi kényelem a célja, bizonyára sosem lesz gazdag.

Akinek a gazdagság a célja, valószínű igencsak kényelmesen fog élni.

3. gazdagsági tétel

A gazdagok elszántan elköteleződnek a gazdagság mellett.
A szegények gazdagok akarnak lenni.

Az akarás önmagában hasztalan. Emberek milliárdjai akarnak gazdagok lenni, de csak kevesen azok. Az akarás második szintje az, hogy „úgy döntök, gazdag leszek.”Ez választást jelent, együtt jár a valóságunkért való felelősségvállalással.

Az akarás harmadik szintje az, hogy „elkötelezem magam a gazdagság mellett.”

Az elkötelezettség azt jelenti: teljes szívemből valaminek szentelem magam.

Aki nem teljesen és őszintén elkötelezett a meggazdagodás mellett,

az nagy valószínűséggel sosem fog meggazdagodni.

4. gazdagsági tétel

A gazdagok nagyban gondolkoznak.
A szegények kicsiben gondolkoznak.

A legtöbb ember kicsiben játszik.

Megrémíti őket a kudarc lehetősége, a sikertől pedig még jobban rettegnek.

„Életünk célja,

hogy értéket adjunk nemzedékünk és az utánunk következő nemzedék tagjainak.”

( Buckminster Fuller)

Mindnyájan természetes adottságokkal jöttünk e világra.

Ezeket az adottságokat céllal kaptuk:
hogy használjuk, és megosszuk őket másokkal.

5. gazdagsági tétel

A gazdagok a lehetőségekre koncentrálnak.
A szegények az akadályokra koncentrálnak.

A gazdagok a lehetséges fejlődést látják, a szegények a lehetséges veszteséget.

A gazdagok a nyereségre koncentrálnak, a szegények a kockázatra.

Semmilyen szerencse - vagy jótétemény – nem segít azon,

aki nem cselekszik.

Ahhoz, hogy pénzügyi sikert érjünk el,

tennünk kell valamit, vennünk kell valamit, vagy bele kell kezdeni valamibe. Amikor lépünk, vajon a szerencse, az univerzum, vagy egy felsőbb hatalom segít a maga csodálatos módján, amiért volt merszünk, és eléggé elszántak voltunk? Mindegy, minek nevezzük. A lényeg, hogy megtörténik.

(folyt. köv.)

T. Harv Eker: A milliomos elme titkai

A gazdagság belső játszmájának elsajátítása
(1. rész)

"Lerántja a titokzatosság leplét arról, hogy miért adatik egyeseknek gazdagság, míg mások egész életükben küszködenk. Aki a siker mélyen gyökerező okaira kíváncsi, olvassa el ezt a könyvet"
(Robert G. Allen)

Pénzügyi modellünk

A kettősségek világában élünk: van fent és lent, világos és sötét, forró és hideg, bent és kint, gyors és lassú, jobb és bal. Csak akkor tud létezni az egyik, ha a másik is létezik. Van-e jobb bal nélkül? Már hogyan lenne!

Következésképpen a pénznek is vannak „külső” és „belső” törvényszerűségei. A külső törvényszerűségeket alkotják az üzleti ismeretek, a pénzkezelés, a befektetési stratégiák. Ezek elengedhetetlenek. De ugyanilyen fontos a belső játszma is. Analógiaként gondoljunk egy asztalosra és a szerszámaira. A kiváló szerszámok nélkülözhetetlenek számára, de még lényegesebb, hogy mesterien bánjon velük.

A megfelelő embernek kell lennünk, aki a megfelelő időben a megfelelő helyen van.

Mi a pénzügyi modell, és hogyan alakul ki?

A pénzügyi modell egy mód, ahogyan a pénzhez kapcsolódunk.

Gazdagsági elv:

A gondolatok érzésekhez vezetnek.

Az érzések tettekhez vezetnek.

A tette eredményekhez vezetnek.

Pénzügyi modellünk a pénzzel kapcsolatos gondolataink, érzéseink és tetteink kombinációjából tevődik össze. Elsősorban múltbeli „programjaink” alkotják.

Kik voltak ennek a programozásnak, illetve kondicionálásnak az elsődleges forrásai?

A legtöbb ember esetében a szüleik, testvéreik, a barátaik, a tekintélyszemélyek: tanárok, a média, az őket körülvevő kultúra.

Három alapvető módon kondicionáltak minket az élet minden területén, beleértve a pénzt is.

Verbális programozás: Mit hallottunk fiatal korunkban?

Utánzás: Mit láttunk fiatal korunkban?

Konkrét események Mit tapasztaltunk fiatal korunkban?

Az első hatás - Verbális programozás

Mit hallottál gyerekkorodban a pénzről, gazdagságról? (a pénz minden gonoszság forrása, spórolni kell a nehéz időkre, a gazdagok kapzsik, a pénzért keményen meg kell dolgozni, , nem engedhetjük meg magunknak.

Mindazok a kijelentések, amelyeket fiatal korunkban hallottunk a pénzről, megmaradnak a tudatalattinkban, és modellként szolgálnak pénzügyeink intézéséhez. A verbális kondicionálás rendkívül erős hatású.

Stephen története

Stephen gyerekkorában mindig azt hallotta az édesanyjától: „A gazdagok kapzsik. A szegények verejtéke árán gazdagszanak meg. Csak annyid legyen, amennyiből meg tudsz élni! Akinek több van, alávaló gazember.”

Mi játszódott le Stephen tudatalattijában?

Nem csoda, hogy szegény volt. Édesanyja verbálisan úgy kondicionálta, hogy azt higgye, a gazdagok kapzsik. Ezért agya a gazdagsághoz a kapzsiságot társította, ami természetesen rossz. Minthogy nem akart rossz lenni, tudatalattija elintézte, hogy ne legyen gazdag.

Stephen szerette az édesanyját, és nem akart vele szembeszegülni.

Azt gondolhatnánk, ha az embernek választania kell, hogy gazdag legyen-e, vagy megfeleljen az édesanyja vagy bárki más elvárásainak, a legtöbben a gazdagságot választanák. Szó sincs róla! Az emberi elme nem így működik. Természetesen a gazdagság lenne a logikus választás.

Ha azonban a tudatalattinak választania kell a mélyen gyökerező érzelmek és a logika között, szinte mindig az érzelmek javára dől el a választás.

A második hatás - Utánzás

Mire neveltek a szüleid a pénzzel kapcsolatban? Egyikük, vagy mindketten jól tudtak bánni a pénzzel, esetleg rosszul? Miért érdemes ezt tudni?

Gyermekkorunkban mindent utánzással tanulunk meg. Sokan ódzkodnak beismerni, de van némi igazság a mondásban, miszerint „az alma nem esik messze a fájától”.

A harmadik hatás – Konkrét események

Mit tapasztaltál gyerekkorodban a pénzzel, a gazdagsággal, a gazdagokkal kapcsolatban? Ezek az élmények rendkívül fontosak,mert ezek alakítják hiedelmeinket – vagy inkább illúzióinkat - , melyek szerint jelenleg élünk.

A változtatás

A változtatás négy kulcsfontosságú eleme van, melyek mindegyike elengedhetetlenül szükséges pénzügyi modellünk átprogramozásához.

Tudatosság: Nem változtathatunk meg valamit, ha nem tudunk a létezéséről.

Megértés: Azzal, hogy felismerjük, hogy honnan származik „gondolkodásmódunk”, rájövünk, hogy rajtunk kívül kell keresnünk az eredetét.

Elhatárolódás: Amint felismertük, hogy a gondolkodásmódunk nem mi vagyunk, elhatárolhatjuk magunkat tőle, és eldönthetjük, hogy a továbbiakban ragaszkodunk –e hozz, vagy feladjuk – annak alapján, hogy kik vagyunk jelenleg, és kikké akarunk válni a jövőben.

Újrakondicionálás: A gazdagságot megteremtő szellemi tételek megismerése, gyakorlati módszerek elsajátítása.

(folyt. köv.)

Jövőkép
Csak azt ragadhatod meg, amit magad előtt látsz

Nincs lepattogzott festék…és minden ló szökell

A huszadik század legnagyobb álmodozója Walt Disney volt.
Annak az embernek, aki képes volt megalkotni az első hangos rajzfilmet, az első teljesen színes rajzfilmet és az első egész estét betöltő animációs mozifilmet, kétségkívül volt jövőképe.

Disney képzeletének legnagyobb remekművei azonban Disneyland és a Walt Disney World.
És ezeknek az elképzeléseknek a szikrája egy váratlan helyzetből pattant ki.

Abban az időben, amikor a két lánya még kicsi volt, Walt szombat délelőttönként egy Los Angeles környéki vidámparkba szokta elvinni őket. A lányok élvezték a dolgot, Walt nemkülönben. Egy vidámpark a gyerekek paradicsoma csodálatos légkörrel: a pattogatott kukorica és a vattacukor szaga, a mutatványokat hirdető feliratok harsány színei és a gyerekek sikítozása, amikor a hullámvasút egy emelkedő után a mélybe zuhan.

Waltot kiváltképp a körhinta ragadta meg. Ahogyan közeledett felé, ragyogó képek kavargását látta körbe-körbe száguldani a gőzorgona lendületes zenéjére. Amikor azonban odaért, és a körhinta megállt, észrevette, hogy megcsalta a szeme. Ütött-koptt lovakat látott, amelyek festéke felhólyagzott és lepattogzott, és arra is felfigyelt, hogy csak a külső sorban lévő lovak mozogtak fel és alá,
a többi élettelenül állt, a padlóhoz csavarozna.

A kiábrándulás hatására nagystílű jövőkép bontakozott ki a rajzfilmkészítő előtt. Lelki szemeivel egy olyan vidámparkot látott, ahol az illúzió nem foszlik szét, ahol a gyerekek és a felnőttek a kopottasság ama árnya nélkül élvezhetik a vurstli-hangulatot, amely sok cirkuszra és utazó vidámparkra rátelepedik.

Waltnak Disneyland lett az álma.

Ahogyan Larry Taylor Be an Orange (Légy narancs!) című könyvében megállapította, Walt jövőképét következőben lehet összefoglalni:

„Nincs lepattogzott festék. És minden ló szökell.”

A jövőkép a vezető legnagyobb kincse, amit semmiképp sem nélkülözhet. Hogy miért? Mert a jövőkép vezeti a vezetőt. Ez festi elé a célt. Ez lobbantja, és táplálja benne a tüzet,
vonzza előre,
s egyben a követőit is ez lelkesíti fel.

A jövőkép a bensődből fakad!

A jövőkép a múltadból merít!

A jövőkép kielégíti mások szükségleteit!

A jövőkép segít összegyűjtened az erőforásokat!

A nagy vezető a szenvedélyéből, nem a pozíciójából merít bátorságot jövőképe megvalósításához.
(John C. Maxwell)

A jövő azoké, akik meglátják a lehetőségeket, mielőtt még nyilvánvalóvá válnának.
(John Sculley)

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Keith Ellis: Csodalámpa
(2. rész)

Második lépés: Cselekedj!

A kívánság egy önbeteljesítő jóslat. (Alan Ellis)

Tehetetlenség

A tervezés adja meg kívánságod formáját, a cselekvés visz bele életet. Amikor cselekszel, egy óriási lépést teszel kívánságod átgondolásától az átélése felé. Ahhoz, hogy megtehesd ezt a lépést, le kell küzdened a természet egyik legnagyobb erejét: a tehetetlenséget.

Tedd meg az első lépést, és így meglesz a lendületed ahhoz, hogy megtehesd a következőt. A titka az, hogy annyira egyszerűnek, könnyűnek kell lennie, hogy egyszerűen ne legyen okod kitérni előle.

Szokások

A legkönnyebb dolog a világon megszokásból cselekedni. A legkönnyebb módja kívánságod valóra váltásának, ha szokásoddá teszed azon dolgokat, amelyeket amúgy is meg kell tenned.

Úgy vehetsz fel új szokásokat, ahogy felvetted a meglévőket – ismétlés útján.

A komfortzóna

Ahhoz, hogy átalakítsd a komfortzónád, egyszerűen csak meg kell változtatnod a beállításokat a fejedben. Ha átalakítottad a dolgokat belül, a külvilág követni fogja a változtatásokat. Akár egy szokásodat, akár a komfortzónádat akarod megváltoztatni, tudnod kell azt, hogy a változtatás folyamata kényelmetlen. Ezt fogd fel annak az örömteli jeleként, hogy még mindig élsz, még mindig energikus vagy, még mindig fejlődsz. Pártold a változást, fogadd el a kényelmetlenséget, törekedj a fejlődésre. Ha megteszed, komfortzónád kitágul, hogy kívánságaid teljesüljenek.

Az idő

Kétféle idő van.

Az egyiket az határozza meg, hogy egy nap hány órát vagy hajlandó áldozni egy adott dologra. Ez a függőleges idő.

A másikat az, hogy hány napot szánsz rá. Ez a vízszintes idő.

A legtöbb függőleges idő ami fölött rendelkezhetsz, 24 óra, hiszen ennyiből áll egy nap. A vízszintes idő esetében tiéd az egész életed.

Mit gondolsz, melyik idő fontosabb?

Bizonyos dolgokhoz függőleges idő kell, másokhoz vízszintes. Megtalálni a feladathoz illő időfajtát fél győzelem. Azon dolgoknak, amelyeket az életben el akarsz érni, a zöme könnyebben és élvezetesebben érhető el, ha sok időt szánsz rájuk, és nem egyszerre akarsz túllenni rajtuk.

Kellő idő alatt még a közönséges erőfeszítés is hozhat különleges eredményt.

Problémák

A problémák az élet jelei. Tehát ne akard azt, hogy kevesebb problémád legyen, hanem akard azt, hogy ügyesebben tudd megoldani őket.

Döntsd el, hogy mi a megoldandó probléma!

Válaszd ki a megoldást!
(Ha kiválasztottad az elérendő célt, akkor ki tudod választani az oda vezető utat.)

Tedd meg a szükséges lépéseket a probléma megoldásához!

Segítség

Te, és csak te felelsz kívánságod megvalósulásért. A siker egyedül rajtad áll vagy bukik. De legfőbb erőforrásaid a társaid. Minden erőforrásodat megsokszorozhatod azáltal, hogy másokat is bevonsz. Mások rendelkezhetnek olyasmikkel, amivel te nem. Azzal, ha bevonsz másokat, az ő forrásaikat saját forrásaiddá teszed. (Kérésed legyen konkrét. Attól kérj, aki adhat. Intézd úgy, hogy annak is megérje, akitől a segítséget kéred. Légy őszinte. Addig kérj, amíg nem kapsz.)

Harmadik lépés: Irányítsd a fejlődésed!

Fókusz, összpontosítás

Az összpontosítás azt jelenti, hogy a kívánságod teszed az első helyre, megelőzve minden más, a figyelmedre számot tartó dolgot. Minden nap biztosíts időt a kívánságod számára. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell adnod minden mást, hanem egyszerűen csak azt, hogy nem hagyod, hogy bármi miatt is fel kelljen adnod a kívánságodat.

Tartsd a kívánságod szem előtt!

Erősítsd meg a kívánságod!

Kapcsolat

Amikor érzelmileg kötődsz a kívánságodhoz, akkor a sikerélmény azonnali. Nem holnap jön. Nem is jövőre. Most azonnal. Nem kell késleltetned az elismerést. Nem kell várnod a dicséretre. Minden megtett lépéssel átengeded magad a jól végzett munka örömének. Szemedet folyamatosan a végső célon tartod, és így megízlelheted a sikert már az oda vezető úton is.

A megfelelő térkép

A Csodalámpa-terved nem más, mint egy térkép a sikerhez:

Kézzelfogható-e a kívánság?

Arra hajtasz, mait akarsz, vagy amit nem akarsz? Eléggé konkrét vagy-e? Olyasmit kívánsz, amit befolyásolni tudsz?

Tényleg a kívánságod a legfontosabb dolog számodra?

Biztos vagy benne, hogy a kívánság megéri az árát?

Miből fogod tudni, hogy teljesült a kívánságod?

Eléred a kitűzött mérföldköveket?

A terved oda visz, ahová menni akarsz?

Mit kellene másként csinálnod?

Negyedik lépés: Tarts ki!

Kitartás

A végső siker a kitartásodon múlik. Elszántad magad arra, hogy végigmenj az úton? Akkor sikerülni fog. Akkor is ki fogsz tartani, amikor a többiek már feladnák? Akkor sikerülni fog. A siker a megalkudni nem hajlandók kiváltsága. Tarts ki, amíg meg nem kapod amit akarsz, és akkor mindig megkapod, amit akarsz.

Hit

Szándékunk feladásának leggyakoribb kiváltója – hitünk elvesztése. Vagy nem hiszünk többé, hogy sikerülhet, amit csinálunk, vagy nem hiszünk benne, hogy a siker megéri a fáradtságot. Így vagy úgy, de ha egyszer elveszítettük a hitünket, elveszítjük a folytatni akarást is.

A hit a kitartás alapja.
Hit nélkül nincs miért befejezni egy megkezdett munkát.
Hittel viszont nincs miért abbahagyni.

A kitartás a hitből fakad. A siker pedig a kitartásból.

Az álmok tényleg valóra válnak, ha valóra váltod őket.

"Leghőbb kívánságom az, hogy bár évekkel korábban találtam volna rá erre a könyvre."
(Craig Landrum)

A Csodalámpa megmutatja, hogyan fogalmazhatod meg vágyaidat, és hogyan válthatod őket biztosan valóra - akárhonnan származol, akárhány éves vagy, akármilyenek a körülményeid.

Tapadj a célra!

Keith Ellis: Csodalámpa
(1. rész)

A Csodalámpa egy célkitűzési könyv azoknak, akik utálnak célokat kitűzni.

A célok megmutatják, hogyan juthatsz el oda, ahova menni akarsz, de gyakran nem adnak elég támogatást ahhoz, hogy elindulj. Vágyaink különbözőek.
Olyan a hatásuk, mintha a szentjánosbogár fényéhez szokott szemedbe villámfény villanna.

A csodalámpa-módszer

Az álmok – célok, csak éppen igaziak, szépek, hanggal, képekkel, színekkel.
A célok megmutatják, mit kell tenned, de rendszerint nincs bennük serkentőerő, ami segít is elérni őket. Az álmok egészen mások. Igazi erejük van, a száraz célok olyanok hozzájuk képest, akár a szentjánosbogár csöppnyi fénye a villámláshoz képest. Az álmok hagynak álmodozni. Hagynak szárnyalni. Végtelen lehetőségeket és legyőzhetetlen erőt adnak neked, ami bármire képessé t esz, amire csak vágysz.
Ha azt akarod, hogy működjenek körülötted a dolgok, ne csak céljaid elérésére törekedj,
hanem álmaid valóra váltására.

Amikor reggel kipattansz az ágyból, lehet, hogy ezt gondolod:

Ma céljaim elérésén fogok munkálkodni!

Vagy pedig ezt:

Ma megvalósítom az álmaimat!

Szerinted melyik gondolatnak van nagyobb ereje?

Keith Ellis a könyvben alkalmazható stratégiát mutat be. Egy módszert kínál arra, hogy elérd, amire vágysz, a múltadra, az életkorodra, körülményeidre való tekintet nélkül.

Az ok-okozat törvénye:

Nincs okozat ok nélkül, és az ok mindig megelőzi az okozatot. Egyszerű, kikerülhetetlen törvény.

Ki állna oda egy szántóföld elé. És követelne termést anélkül, hogy előbb elvetne valamit? Egyetlen normális ember sem. De ugye az ismerős, hogy valaki anélkül vágyott sikerre és elismerésre, hogy előzőleg hajlandó lett volna a kellő időt és erőfeszítést a munkába fektetni?

Az ok-okozat törvénye szerint az első mindig a befektetés, és csak ezután jöhet a megtérülés.

Egy nagyon fontos döntés!

Ok akarsz lenni vagy okozat?

Ha az okot választod, akkor te irányítod a dolgokat.

Ha az okozat – akkor beletörődsz mindenbe, amit a sors rád mér.

Ha úgy döntesz, hogy inkább ok szeretnél lenni, akkor te leszel életed főhőse, ha beéred az okozatsággal, akkor a kívülálló néző szerepére kárhoztatod magad.

Olyan ez, akár a szög és a kalapács viszonya –
az egyik cselekszik, a másik elszenvedi a cselekményt.

A Csodalámpa azoknak szól, akik a maguk részéről szívesebben lennének kalapácsok, mint szögek. A csodalámpa-módszer megmutatja, hogyan bírjuk munkára azon okokat, melyek a kívánt okozathoz vezetnek.

1. Tapadj a célra!
2. Cselekedj!
3. Irányítsd fejlődésed!
4. Tarts ki!

Első lépés: Tapadj a célra!

„Ura vagyok földnek, levegőnek és a vizek hullámának,
de szolgája a Lámpának, és neked, Gazdám.
Mondd hát gazdám, mit kívánsz?”

Ez az erő ott lakozik az emberi agyban. Neked is van saját agyad. SZABAD ÉS BÜSZKE.
Te vagy az egyetlen birtokosa, az egyetlen, aki megidézheted erejét, azt a bizonyos szellemet.

Talán az emberiség legnagyobb igazsága, hogy mindenki képes valami rendkívülit véghezvinni, ha van valami rendkívüli véghezvinnivalója. Amint egyszer eldöntöd, hogy mit is akarsz igazából, a többi dolog rögtön a helyére kerül. Minden reggel úgy ébredsz, hogy tudod, van értelme felkelned az ágyból. Az életed értelmet nyer, mert értelmes munkával töltöd ki. Végre ki tudod használni a tehetségedet, az idődet és a lehetőségeidet, mert van már valami célod.

Találd ki, hogy mit is akarsz. Nem azt, amit akarnod kellene, vagy azt, amit valaki más akar tőled, hanem azt, amit te a szíved legmélyén akarsz magadtól. A legegyszerűbb módja, hogy megtudd, mit is akarsz magadtól az, hogy megkérdezed magad. A módszer neve ötlethajsza.

Tényleg megéri neked?

Megkaphatsz bármit, ha hajlandó vagy megadni az árát. Azon elhatározásod, hogy te igenis megfizeted az árát, adja neked az erőt ahhoz, hogy valóra válthasd kívánságod. Az ár az ok, a kívánság az okozat. Add meg az árát, és a kívánságod teljesül.

Keress olyan kívánságot, ami megéri az árát. Egy vágy teljesüléséhez olyanná kell válnod, aki a vágyat teljesíteni képes, a létező legnagyobb ajándékot adja neked: a fejlődést.

Óvakodj minden olyan kívánságtól, ami azzá tesz, akivé soha nem akarnál válni. Ez az ár túl magas.

Tedd meghatározhatóvá kívánságod!

A titok a következő: ne csak kívánjunk, tegyük is meghatározhatóvá a kívánságunkat. A kívánság ereje abból fakad, ahogyan bemutatjuk tudatunknak és tudatalattinknak.

Lépései:

Írd le! Ügyelj a részletekre! Tűzz ki egy határidőt! Tedd mérhetővé! Csak olyasmit kívánj, amit befolyásolni tudsz! Azt kívánd, amit szeretnél, ne azt, amit nem! Kezd úgy a kívánságot: „úgy döntöttem, hogy…”! Használd fel érzelmeidet! Légy rövid! Higgy benne! Cselekedj azonnal!

Tervezz!

Egy jó terv képes rávenni, hogy még a legjelentéktelenebb részletekre is kellően odafigyelj, mert beilleszti őket a végső egészbe. Erőt ad, hogy képes légy minden energiádat és figyelmedet az éppen aktuális lépésre összpontosítani, hisz minden lépésről tudod, hogy közelebb visz végső célodhoz.

"A Csodalámpa fantasztikus. Hasznos, érthető, szórakoztató olvasmány.
Szinte minden oldala tele van emlékezetes, kitűnő tanácsokkal." (Robert Guthrie)

(folyt. köv.)

Charlie Chaplin üzenete

„Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget,
de volt hogy teljes erővel mentem a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben,
és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól és…féltem, hogy elvesztek valakit,
aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK.
Az életet nemcsak túlélem, és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd!
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

Tanulékonyság

A jó vezető is holtig tanul

Aki csavargóruhában érte el a sikert

Ha egy apró bajusszal parádézó emberke képét látod, aki sétapálcát forgat, és buggyos nadrágot, nagy, ormótlan cipőt és keménykalapot visel, rögtön tudod, hogy Charlie Chaplin az. Csaknem mindenki felismeri őt. Az 1910-es és 1920-as években ő volt a leghíresebb és legismertebb ember a világon.

Chaplin születésekor senki sem jósolt volna neki nagy hírnevet. Az angol varietészínészek fiaként szegénysorba született Chaplin már kisgyerekként az utcán találta magát, amikor az édesanyját intézetbe zárták. Miután éveket töltött menhelyeken és árvaházakban,
a színpadon kezdett el dolgozni, hogy eltartsa magát.

Tizenhét éves korára már gyakorlott előadóművész volt. 1914-ben, a húszas évei derekán, Mack Sennetnek dolgozott a hollywoodi Keystone Studiosban, és heti százötven dollárt kapott. A filmszakmában töltött első éve alatt harmincöt filmet készített színészként, forgatókönyvíróként és rendezőként. Mindenki rögtön felismerte a tehetségét, és népszerűsége egyre nőtt. Egy évvel később már heti 1250 dollárt keresett. Azután 1918-ban vallami hallatlan dolgot művelt. Aláírta a szórakoztatóipar első egymillió dolláros szerződését. Gazdag volt, híres volt, és ő volt a világ leghatalmasabb filmkészítője
– huszonkilenc éves vénség létére.

Chaplin azért vált sikeressé, mert nagy tehetség volt, és hihetetlen lendület hajtotta. Ám ezeket a vonásokat a tanulékonysága táplálta. Szüntelenül arra törekedett, hogy fejlődjön, tanuljon és tökéletesítse szaktudását. Még akkor sem ült meg a babérjain, aikor a világ legnépszerűbb és legjobban fizetett előadóművésze lett.

Chaplin így magyarázta a tökélesedés utáni vágyát egy interjúban:

„Amikor valamelyik filmem bemutatóját nézem, mindig éberen figyelem, min nevet a közönség. Ha például több közönség sem nevet egy kunszton, amit én mókásnak szántam, egyszeriben sutba hajítom azt a tréfát, és igyekszem rájönni, mi volt a hiba az ötlettel vagy a kivitelezésével. Ha halk kuncogást hallok valamin, amiről nem hittem, hogy vicces lesz, megkérdezem magamtól,
miért jutalmazták azt a bizonyos dolgot nevetéssel.

A fejlődés vágy meghozta Chaplinnek az anyagi sikert, és kiválósághoz vezetett mindenben, amit csinált. Azokban a korai időkben a szórakoztatás csodájaként ünnepelték munkásságát, később pedig zseniális komikusként nyert elismerést. Ma sok filmjét mesterműnek tekintik, és Chaplint minden idők egyik legnagyobb filmkészítőjeként értékelik. James Agee forgatókönyvíró és filmkritikus így írt róla:

„Chaplin munkáját a legfinomabb pantomim,
a legmélyebb érzelem és a legszívszaggatóbb költészet jellemezte.”

Ha Chaplin, sikeressé válva, fennhéjázó önteltséggel cserélte volna fel tanulékonyságát, a neve egy sorba került volna Ford Sterlingével vagy Ben Turpinével, a némafilmek olyan csillagaival, akik mára csaknem feledésbe merültek. Chaplin azonban folyamatosan fejlődött és tanult színészként, rendezőként, és végül vezető filmesként is. Amikor tapasztalatból rájött, hogy a filmkészítők ki vannak szolgáltatva a stúdiók és a terjesztők lénye-kedvének, Dougla Fairbanksszel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel együtt megalapította saját vállalatát, a United Artists-ot. A filmvállalat mind a mai napig működik.

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Fejlődésed határozza meg, ki vagy.
Kiléted határozza meg, hogy kit vonzol.
Vonzásköröd határozza meg sikeredet.

Az odafigyelésre és olvasásra szánt idődet nagyjából a tízszeresére becsüld annak az időnek, amit beszéddel töltesz! Ez biztosítani fogja, hogy a folytonos tanulás és önfejlesztés útján haladj. (Gerald McGinnis)

Az a lényeg, amit akkor tanulsz meg, amikor már mindent tudsz.
(John Wooden)

Elkötelezettség
Ez különbözteti meg a cselekvőket az álmodozóktól

Aki megelőzte saját korát

Michelangelo fantasztikus életet élt. Talán a nyugati civilizáció legnagyobb – de legalábbis legnagyobb hatású – művésze volt ő, aki szobrásznak született. Egyszer azt mondta, hogy a kőfaragószerszámok iránti szeretetet a szoptatós dajkája tejével szívta magába. Első érett mesterművét,
a Pietát, huszonegy esztendős korában faragta,
Dávidot pedig harmincéves kora előtt készítette el.

Harmincas évei elején Michelangelót Rómába hívatta II. Gyula pápa, hogy egy fényűző pápai sírboltot faragtasson vele, de aztán inkább egy festészeti tervezet kivitelezésére kérte fel. Michelangelo először el akarta utasítani, mert semmi kedve nem volt egy tucat figurát festeni egy kis vatikáni kápolna mennyezetére. Noha gyerekkorában festői képzésben is részesült, a szenvedélye a szobrászat volt.
Amikor azonban a pápa nyomást gyakorolt rá, vonakodva elfogadta a megbízatást.

A tudósok úgy vélik, Michelangelo vetélytársai jártak közbe azért, hogy ő kapja meg a munkát, remélve, hogy vagy elutasítja, és akkor elveszíti a pápa kegyét, vagy elvállalja, és lejáratja magát. Mihelyst azonban Michelangelo elvállalta a megbízatást, szívvel-lélekkel elkötelezte magát mellette, és a tervezetet kibővítette a tizenkét apostol egyszerű megfestéséből
egy több mint négyszáz alakot és a teremtés könyvének kilenc jelenetét ábrázoló képpé.

A művész négy kínkeserves éven át, a hátán fekve festette a Szixtuszi-kápolna mennyezetét. És nagy árat fizetett érte. A munka maradandóan károsította a látását, és felőrölte az erejét.

Michelangelo szavaival:
„Négy sanyarú esztendő és több mint négyszáznál nagyobb figura után oly vénnek és elnyűttnek éreztem magam, mint Jeremiás. Csupán harminchat éves voltam,
a barátaim mégsem ismertek rám abban az öregemberben, akivé váltam.”

Michelangelo elkötelezettségének széles körű hatása volt. Mivel kedvére tett pártfogójának, a pápának, további megbízásokat is kapott a Vatikántól. De ami még lényegesebb, hatalmas befolyást gyakorolt a művésztársadalomra. A Szixtuszi-kápolna freskóit oly merészen és eredeti módon festette meg, olyan tökéletesen dolgozta ki, hogy hatására számos festőtársa - köztük a tehetséges festőművész, Raffaello is – megváltoztatta a stílusát.
A művészettörténészek szerint Michelangelo mesterműve
örökre megváltoztatta az európai festészet irányát.
És megalapozta éppoly jelentékeny hatását a szobrászatra és az építészetre is.

Michelangelo tehetsége kétségkívül lehetőséget nyitott a nagyságra, ám a művész hatóereje elkötelezettség nélkül elenyésző lett volna. Magas szintű elkötelezettsége egyaránt megmutatkozik a finom részletekre és az átfogó összképre fordított figyelmében. Amikor megkérdezték tőle, miért dolgozik oly szorgosan a Szixtuszi-kápolna egy sötét zugán, amit soha senki nem fog látni,
Michelangelo egyszerű válasza így hangzott: „Isten látni fogja.”

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

"Ki saját koráért megtette, mi tőle telt,
mindenkor üdvös lesz annak élete."
(Johann von Schiller)

"Az ekötelezettség önt belénk új erőt. Nem számít, mi sújt minket - betegség, szegénység vagy szerencsétlenség-, sosem vesszük le szemünket a célról."
(Ed McElroy)

Pozitív hozzáállás
Ha elhiszed, hogy képes vagy rá, sikerülni fog

Több, mint verejtékezés és ihletettség

A Life magazin az évezred első számú emberének nevezte. Találmányainak száma elképesztő: 1093. Több szabadalom birtokosa volt, mint bárki más a világon? Hatvanöt éven át megszakítás nélkül évente legalább egyet bejegyeztetett. Ő fejlesztette ki a modern kutatólaboratóriumot is.

Az illetőt Thomas Edisonnak hívták.
A legtöbb ember az alkotó lángésznek tulajdonítja Edison képességeit,
ő maga viszont a kemény munka érdeméül tudta be.

“A lángész – jelentette ki – egy százalék ihletettség és kilencvenkilenc verejtékezés.”
A sikerében egy harmadik tényező is közreműködött: a pozitív hozzáállás.
Edison optimista ember volt, aki a legjobbat látta mindenben:

“Ha mindazt megtennénk, amire képesek vagyunk ,
a szó szoros értelmében ámulatba ejtenénk magunkat.”

Amikor tízezer próbálkozásra volt szüksége, hogy megtalálja a megfelelő anyagot az izzólámpához, ő ezt nem megannyi kudarcnak tekintette. Minden egyes kísérlettel információhoz jutott arról, hogy mi nem válik be, és közelebb került a megoldáshoz. Sosem kételkedett benne, hogy meg fogja találni a megfelelő anyagot. Meggyőződése jól összegzi a következő kijelentése:

“Az élet vesztesei közül sokan olyan emberek, akik nem ismerték fel,
milyen jártak közel a sikerhez, amikor feladták.”

Edison pozitív hozzáállásának talán legékesebb példáját láthatjuk abban a módban, ahogyan egy tragédiát felfogott, amely a hatvanas évei végén következett be. A laboratórium, amelyet a New Jersey állambeli West Orange-ban épített, világhírű volt. A tizennégy épületből álló együttest találmánygyárnak nevezte. A főépület hatalmas tömegű volt – méretre nagyobb, mint három futballpálya. Ezen a hadműveleti bázison gondolta ki ő és személyzete a találmányokat, fejlesztették ki a kísérleti példányokat, gyártották le a termékeket, és innen szállították azokat a vevőknek. A laboratórium a modern kutatás és gyártás mintapéldánya lett.

Edison szerette ezt a helyet. Minden percet ott töltött, amit csak tudott. Sokszor ott is aludt, az egyik laboratóriumi asztalon. 1914 egyik decemberi napján azonban szeretett laboratóriuma kigyulladt. Miközben odakint állt és nézte a lángokat, a beszámolók szerint így szólt:
“Srácok, menjetek, és hívjátok ide a mamátokat! Az életben nem fog többé ehhez hasonló tüzet látni.”
A legtöbb ember összeomlott volna, de nem így Edison. “Hatvanhét éves vagyok – nyilatkozott a tragédia után -, de nem túl öreg az újrakezdéshez. Már sok hasonló dolgon keresztülmentem.” Újjáépítette a laboratóriumot, és további tizenhét esztendőn át folytatta a munkát.

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Ha Edison nem lett volna pozitív személyiség, sosem ért volna el ekkora sikert feltalálóként.

Azok az emberek, akik bármilyen foglalkozásban maradandó sikert értek el,
szinte valamennyien pozitív életfelfogásúak voltak.

Ítélőképesség
Vess véget a megoldatlan rejtélyeknek!

Aki mindig a dolgok mélyére ásott

Marya Sklodowska mindig szeretett a dolgok mélyére ásni. Lengyelországban töltött gyermekkorában imádott iskolába járni és tanulni. Amikor a szülei elveszítették tanári állásukat és kosztosokat fogadtak megélhetésükért, Marya órák véghetetlen során át segédkezett a házimunkában. Ám ez nem akadályozta meg abban, hogy első helyen végezzen középiskolai osztályában. – Pedig a vizsgáit oroszul kellett letennie.

Mivel a továbbtanulás elérhetetlen volt számára, nevelőnő és magántanár lett. Valamiképpen sikerült elég pénzt félretennie, hogy támogassa a nővére párizsi orvosi tanulmányait. Aztán ő maga is Párizsba költözött, hogy Sorbonne-on tanuljon. Két évvel később évfolyamelsőként végzett fizikából.
További egy éves tanulással diplomát szerzett matematikából.

Ekkoriban fordított figyelmét teljes munkaidőben a kutatásra, egy francia ipari társaság számára végezve kísérleteket. Valódi szenvedélye azonban az uránium-sugárzás titkának kutatása volt.
Miközben jobb laboratóriumot keresett, Marya megismerkedett Pierre-rel, azzal az emberrel, aki férje és kutatótársa lett. Valószínűleg hallottál már Marya Sklodowska-ról, de alkalmasint azon a néven ismerted meg,
amelyet Pierre Curie-vel kötött házasságát követően szívesebben használt:
Madame Marie Curie-nek nevezte magát.

Madame Curie tovább folytatta munkásságát a radioaktivitás területén (a kifejezést is ő alkotta), s lerakta az alapokat a magfizika és a korszerű orvosi radiológia tanulmányozásához.
Amikor pdig Pierre 1906-ban balesetben életét vesztette,
Marie Curie lankadatlanul tovább dolgozott, és számos további áttörést hajtott végre.

“Az élet egyikünk számára sem könnyű – mondta egyszer. – Na és aztán! Nekünk attól még kitartónak kell lennünk, és mindenekfelett bíznunk kell önmagunkban. Hinnünk kell, hogy adottságunk van valamihez, azt a dolgot meg is kell valósítanunk.”

Kutatásai hatalmas elismerést szereztek számára:
15 aranyérmet, 19 tudományos fokozatot és két Nobel-díjat (egyet fizikából, egyet pedig kémiából).
Madame Curie állhatatossága nem csupán tudásvágyában mutatkozott meg szembeszökően, hanem kutatásai gyakorlati alkalmazásában is. Az első világháború alatt figyelemmel kísérte, mi történik a harctereken, és felismerte, hogy az általa felfedezett technológia segítene életeket menteni. Irene lányával (aki később szintén elnyerte a Nobel-díjat) kifejlesztette a röntgen-radiografiát, majd mozgalmat indított, hogy a tábori kórházakat szereljék fel röntgenkészülékekkel, és 150 technikust ki is képzett ezek használatára.
Curie a Párizsi Egyetem Rádiumintézetének megalapításában is segédkezett.
Amellett, hogy ellenőrizte az intézet laboratóriumának felépítését, a felszereléséhez szükséges pénzt és anyagokat is előteremtette Európában és az Egyesült Államokban.

Madame Curie megfigyelése szerint:

“ Az életben semmitől sem kell félnünk. Csak meg kell értenünk.”

Intelligenciája és ítélőképessége lehetővé tették számára, hogy megértsen és felfedezzen számos olyan dolgot, amelyek pozitív hatást gyakoroltak világunkra.

A szenvedély erősíti az akaraterőt!

Egy történet a szenvedélyről:

Egyszer egy szenvtelen fiatalember kereste fel a nagy Szókratészt,
és futólag odavetette neki:

- Ó, nagy Szókratész, a tudásért jöttem el hozzád.

A filozófus levitte magával az ifjút a tengerhez, belegázolt vele, azután harminc másodpercre a víz alá merítette. Amikor hagyta a fiatalembert feljönni levegőért, kérte, hogy mondja meg újra, mit akar.

-A tudást, ó nagy bölcs - köpködött és prüszkölt az ifjú.

Szókratész újra a víz alá nyomta, csak most egy kicsivel hosszabb időre. Többszöri alámerítés és felelet után a filozófus újra megkérdezte:

-Szóval mit akarsz?

A fiatalember ekkor már fulladozott:

- Levegőt. Levegőt akarok!

-Jól van - válaszolta Szókratész. - Nos, amikor annyira akarod a tudást,
mint az imént a levegőt, akkor majd megkapod.

A szenvedély semmivel sem pótolható. Ez az akaraterő fűtőanyaga.
Ha elég elszántan vágysz valamire, képes vagy összeszedni az eléréséhez szükséges akaraterőt.
Ilyesfajta vágy pedig kizárólag úgy élhet benned, ha szenvedélyre gyúlsz.

Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj!

(2. rész)

A Gondolkozz és gazdagodj! feltárja a Titkot, és megadja a módszert.
A könyv pozitív hatást gyakorol a kezdeményező, vállalkozó magatartás elterjedésére.
Sok embert ösztönzött már arra, hogy gazdagságra tegyen szert és sikeres legyen pályáján.

Hatodik lépés

A rendszeres tervezés – A vágy átkristályosítása cselekvéssé

Célod elérése érdekében készíts világos, egyértelmű gyakorlati tervet vagy terveket. Amikor valamilyen terved nem sikerül, az csupán átmeneti vereség, nem pedig végleges kudarc, jelentheti csupán azt, hogy a terveid rosszak voltak.

Amikor vereséggel találkozol, ezt annak jeleként értelmezd, hogy terveid rosszak, megalapozatlanok. Alkoss új terveket, és vond fel vitorládat ismét a vágyott cél felé. Ha feladod, mielőtt elérnéd a célt, akkor „kapituláns” vagy. Egy kapituláns sosem nyer – és a nyerők sosem kapitulálnak.

A siker nem igényel magyarázatot. A kudarc nincs tekintettel az alibidre.

Hetedik lépés

A döntés – A halogatás szokásának leküzdése

A halogatás a döntés ellentéte, olyan általános akadály, amit minden embernek le kell győznie.

Ha mások véleménye befolyásolhat, nem lesznek saját vágyaid. Hallgass a saját tanácsaidra: magad dönts, majd cselekedj döntésed szerint.

A felületes és felszínes tudással rendelkező emberek jellemző, hogy olyan benyomást igyekeznek kelteni, mintha nagy tudásuk lenne. Azok, akik túl sokat beszélnek, általában kevés egyebet tesznek. Ha többet beszélsz, mint amennyit másokat meghallgatsz, számos ismeretszerzési lehetőségtől fosztod meg magad.

Azok, akik gyorsan és határozottan döntenek, és tudják, mit akarnak, általában meg is szerzik azt. Az élet különböző területein tevékenykedő vezetők gyorsan és határozottan döntenek. A világ rendszerint teret ad az olyanoknak, akiknek szavai és tettei megmutatják, merre tartanak, hová mennek.

Minden hatalommal rendelkező ember felett saját hatalma uralkodik.

Nyolcadik lépés

Az állhatatosság – A kitartó erőfeszítés, ami a hit fenntartásához kell

Az állhatatosság alapja az akaraterő. Az akaraterő és vágy, ha megfelelően alkalmazzák, ellenállhatatlan párost alkotnak. Az állhatatosság hiánya a kudarc egyik legfőbb oka. Olyan hiba ez, amely erőfeszítéssel leküzdhető. Az, hogy mennyire könnyű vagy nehéz, teljes mértékben attól függ, milyen mély a vágy, amely a cél felé hajtja az egyént. Minden eredmény kiindulópontja a vágy.

Az állhatatosság - lelkiállapot, gondolkodási szokás, ezért gyakorlással elsajátítható.

Hogyan fejleszthető?

-Határozott cél, amit a megvalósulás égő vágya tart fenn

-Pontos, világos terv, és e terv alapján végzett állandó és következetes tevékenység

-Olyan gondolkozás, amely szigorúan elzárkózik minden negatív és elbátortalanító befolyástól, így a rokonok, a barátok és az ismerősök negatív észrevételeitől is

-Baráti szövetség egy vagy több olyan személlyel, aki bátorít,
hogy csináld végig a terved és valósítsd meg a célod

Figyeld, hol válik keménnyé a haladás és látni fogod,
hogyan haladnak a kemények.

Kilencedik lépés

A „Mesterelme” Ereje – A hajtóerő

A hatalom elengedhetetlen, ha sikeres akarsz lenni a gazdagság létrehozásában. A hatalom „szervezett tudás”.

A tudás forrásai:

- Végtelen Intelligencia

- Felhalmozott tapasztalat

- Kísérletezés és kutatás

Ahhoz, hogy valaki gazdaggá váljék, terveznie és szerveznie kell. Szegénynek maradni nagyon könnyű. A szegénységhez nem kell tervezni.

A boldogság titka a cselekvés, nem pedig a birtoklás.

Tizedik lépés

A szex-transzmutáció titka – A szexuális energia felhasználása

A szex-transzmutációt azt jelenti, hogy az érzelmek fizikai kifejezéséről az agyat át kell kapcsolni más természetű gondolatokra. A szexuális kapcsolat iránti vágy erős és kényszerítő, az emberek az életüket, a jó hírűket is kockáztatják érte. A vágytól hajtva élénk képzelőerőre, bátorságra, akaraterőre tesznek szert. Ha más irányban használjuk fel, ez az ösztönző erő megtartja mindezeket a jellemzőket. Ez hatalmas hajtóerőként működik az irodalomban, a művészetben, bármilyen hivatásban vagy foglalkozásban.

Minden lényegi erő forrása egyben a végtelen gazdagság forrása is.

Tizenegyedik lépés

A tudatalatti – Az összekötő kapocs

A tudatalatti az agynak az a területe, amely minden gondolati impulzust, ami az öt érzékszerven keresztül eléri a tudatot, osztályoz, és feljegyez, és amelyből ezek a gondolatok előhívhatók. A tudatalatti éjjel-nappal működik.

Minden, amit ember alkot, egy gondolattal kezdődik. Az ember semmit sem bír alkotni, ami először ne született volna meg, mint gondolat. A képzelet, olyan tervek vagy célok kimunkálására használható fel, amelyek sikert eredményeznek választott hivatásodban.

A tudatalatti könnyebben befolyásolható olyan gondolati ipmulzusokkal, amelyekhez „érzések” vagy érzelmek keverednek, mint pusztán a logikus gondolkozásból eredőkkel. A pozitív érzelmeket tudatosan kell vegyíteni azokkal a gondolatokkal, amelyeket be akarunk juttatni a tudatalattiba. (Önszuggesztió)

A hét legfontosabb pozitív érzelem:

Vágy – Hit – Szeretet – Remény – Szexuális érzés – Lelkesedés – Romantika – Remény

A hét legfontosabb negatív érzelem:

Félelem – Féltékenység – Gyűlölet – Bosszúvágy – Irigység – Babona – Harag

Egy ember nagysága gondolatainak nagyságával azonos.

Tizenkettedik lépés

Az agy – A gondolat adó- és vevőállomása

Az elmúlt évszázadok során az ember túlságosan is támaszkodott az érzékszerveire, és a fizikai dolgokra korlátozta az ismereteit. Most egy olyan korszakba lépünk be, amely megismertet bennünket a világ nem érzékelhető erőivel. Amikor ezekről hallunk, emlékeztetni kell magunkat arra, hogy mindnyájan olyan erők uralma alatt állunk, amelyek nem láthatók, és nem érzékelhetők.

Agyad minden sejtje alakítja gondolataid, képzeleted és akaratod mintáit.

A legtöbb ember vágyik a gazdagságra, de csak kevesek fejlesztenek ki
egy konkrét tervet és égő vágyat, ami kikövezi az utat a gazdagsághoz.

Tizenharmadik lépés

A hatodik érzék – A bölcsesség templomába nyíló kapu

A hatodik érzéken keresztül a Végtelen Intelligencia képes kapcsolatba kerülni az egyénnel, annak bármilyen követelése vagy erőfeszítése nélkül.

Minden rendkívüli helyzet, amely fokozza az érzelmeket, és amelynek hatására a szív élénkebben ver, működésbe hozhatja, és általában működésbe is hozza a hatodik érzéket.

A végső pont az a fajta tudás, amely megértésre vezet – önmagunk, mások megértésére, a természet törvényeinek a megértésére, a boldogság jogának elismerésére és megértésére.

A siker lépcsője fent sohasem zsúfolt.

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a könyvet. Egy mestermű, mely tartalmazza a Mestermódszert!
Ismerjétek meg a siker filozófiáját!


Amit az emberi elme képes kigondolni, és amiben hinni tud,
azt képes megvalósítani.

Napoleon Hill: Gondolkozz és gazdagodj!
(1. rész)

• Mi az, ami lehetővé teszi, hogy az egyik ember töretlenül előrejusson, alkosson, gyarapodjék és megtalálja a boldogságát - míg a másik egy-két próbálkozás után megfeneklik, és semmire sem viszi?

• Mi az, ami lehetővé teszi, hogy az egyik ember eredményesen fejlessze emberi kapcsolatait, növelje befolyását - míg a másik képtelen erre?

• Mi az, ami az egyik ember számára lehetővé teszi, hogy álmaihoz utat találjon a problémák és akadályok dzsungelén át is – míg a másik vak elszántsággal küzd, és nem jut semmire?

Hogy született meg ez a könyv?

Sok évvel ezelőtt Andrew Carnegie, a világ egyik leggazdagabb embere vendégül látta a könyv szerzőjét. Carnegie a siker titkáról filozofált. Az akkor alig húszéves Hill ott hallott először a Titokról. Az eredmény: Carnegie megbízza őt, tanulmányozza, hogyan működik másoknál a Titok, tapasztalatait összegezve dolgozza ki a siker filozófiáját, fejlesszen ki egy Mestermódszert, és hasznosításra nyújtsa át a világnak.

A Gondolkozz és gazdagodj! feltárja a Titkot, és megadja a módszert. A könyv pozitív hatást gyakorol a kezdeményező, vállalkozó magatartás elterjedésére. Sok embert ösztönzött már arra, hogy gazdagságra tegyen szert és sikeres legyen pályáján.

Minden teljesítmény, minden munkával megszerzett gazdagság kezdete egy gondolat volt!

A könyvben tényekről van szó, nem pedig kitalált dolgokról. Célja az, hogy olyan egyetemes igazságot tárjon fel, amely által mindazok, akik készek a fogadására, megtudhatják, mit kell tenniük és hogyan kell tenniük. Megkapják azt az ösztönzést is, amely szükséges, hogy elkezdjék.

A könyv 13 lépésben tárgyalja a módszert, és segítséget nyújt mindazoknak, akik készek a siker útjára lépni.

Első lépés

A vágy – Minden eredmény kiindulópontja

A kívánás nem hozza meg az eredményeket és a gazdagságot. De ha olyan mélyen vágyunk valamire, hogy az magával ragadja egész gondolkodásmódunkat, egész lelkünket, akkor - ha megtervezzük a módját, ahogy szert tehetünk rá, és állhatatosan kitartunk a terveink mellett, olyan állhatatossággal, ami nem ismeri el a kudarc lehetőségét - ez meg fogja hozni a kívánt eredményt.

Az új és a jobb dolgok iránti igény mögött egyetlen dolog húzódik meg, ami elengedhetetlen a nyeréshez: a világos, határozott cél, annak pontos ismerete, hogy mit akar az ember,
és az az égő vágy, hogy birtokolja azt.

Különbség van aközött, hogy kívánunk egy dolgot, vagy készek vagyunk a fogadására, amíg nem hisz abban, hogy képes elérni azt. A lelkiállapotot, a gondolkozásmódot a hitnek, a meggyőződésnek kell jellemeznie!

A léleknek nincsenek korlátai, csak amiket annak ismerünk el.

Második lépés

A hit – A vágy képi megjelenítése és a hit, hogy elérhetjük

A hit olyan lelkiállapot, amit önszuggesztióval létrehozhatunk magunkban.

A hit a gazdagság megszerzésének kiindulópontja.

A hit minden „csoda” és minden olyan titok alapja, ami a tudomány eszközeivel nem elemzhető.

A hit a kudarc ellenszere.

A hit az az elem, ami imádsággal ötvözve lehetővé teszi számunkra, hogy közvetlen kapcsolatba kerüljünk a Végtelen Intelligenciával!

Az érzelmek, vagy másként a gondolatok érző része az a tényező, amely erőt és életet kölcsönöz a gondolatnak.

Mind a szegénység, mind a gazdagság a gondolat és hit szülötte.

Harmadik lépés

Az önszuggesztió – A tudatalatti befolyásolásának eszköze

Uralkodó gondolatainkon keresztül, amelyeknek megengedjük, hogy megmaradjanak a tudatos agyban, az önszuggesztió akaratlagosan eljut a tudatalattidba, és e gondolatok révén befolyásolja azt.

Szavaiddal érzelmekkel és érzésekkel kell ötvöznöd. A tudatalattid olyan gondolatokat ismer fel és olyan gondolatok hatására lép működésbe, amelyeket jól ötvözöl érzelmekkel és érzésekkel.

Az, hogy milyen mértékben leszel képes alkalmazni az önszuggesztió elvét, nagyrészt attól függ, hogy képes vagy-e olyan állhatatosan koncentrálni egy vágyadra, hogy az egy idő múlva magával ragadja egész lényedet.

Minden szerencsétlenség magában hordozza egy nagyobb előny csíráit!

Negyedik lépés

A szaktudás – Személyes tapasztalat vagy megfigyelés

Műveltnek azt az embert nevezzük, aki olyan mértékben fejlesztette ki szellemi képességeit, hogy képes elérni mindent, amit akar, vagy annak egyenértékű megfelelőjét, anélkül, hogy ezzel megsértené mások jogait.

Milyen ismeretekre van szükséged? Honnan szerezheted meg a szaktudást? A legfontosabbak:

Saját tapasztalataid és képzettséged

Egyetemek és főiskolák

A másokkal való együttműködésen keresztül elérhető tapasztalatok és képzettség

Nyilvános könyvtárak

Speciális tanfolyamok

A megszerzett tudást rendezni és alkalmazni kell: gyakorlati tervek formájában meghatározott célra kell bevetni. A tudásnak csak akkora értéke van, amennyit nyerhetünk vele, valamilyen értelmes cél megvalósítására alkalmazva.

A tudás kikövezi a gazdagsághoz vezető utat – ha tudod,
hogy melyik úton indulj el!

Ötödik lépés

A képzelet – az agy műhelye

A képzelőerő két formában működik:
Az egyik az ún. „szintetikus képzelet” a másik pedig az „alkotó képzelet”.

Szintetikus képzelet: Ennek segítségével az ember képes ismert fogalmakat, gondolatokat vagy terveket újszerűen kombinálni. Ez a képesség semmit sem alkot. Ez csupán feldolgozza azokat a tapasztalatokat, ismereteket és megfigyelésekeet, amelyeket belé táplálnak.

Alkotó képzelet: Az alkotó képzelet segítségével a véges emberi értelem közvetlen kapcsolatba kerül a Végtelen Intelligenciával. Ez az a képesség, amely lehetővé teszi, hogy megszülessenek a sugallatok, a megérzések. Ez az a képesség, amellyel az ember hozzájut az alapvetően új gondolatokhoz.

Tehát a képzeletnek két fajtáját használhatod fel. Gyakorlattal ezek képesek úgy együttműködni, hogy hatásuk ellenállhatatlan lesz.

Még a legokosabb szerszám is egy hozzáértő emberre vár, aki tudja,
hogyan kell bánni vele.

(folyt. köv.)

Nyíri Zoltán - Hackl Krisztián:

Személyiségkalauz

Talán már hallottál az ókori vérmérsékleti típusokról (szangvinikus, kolerikus, flegmatikus, melankolikus), talán még nem. Ha igen, most újabb ötleteket kaphatsz ismereteid gyakorlati alkalmazásához.

Ha ez a témakör újdonság számodra, akkor a könyv neked is új ablakot nyithat a világra.

„A könyv az alkalmazkodás kézikönyve. Olvasmányos, szórakoztató és nem utolsósorban tanulságos.
Egy torzításmentes tükör magunkról. Aki érteni akar másokat, és tenni akar másokért, azoknak szól.”
(Tonk Emil)

Egy klasszikus anekdota

Franciaországban a király nagy lendülettel nyakaztatja az ellene szegülőket. Már csak négy ember van hátra, amikor elromlik a guillotine. Vidáman megszólal az első halálraítélt, a fáradhatatlan mókamester:

-Há - há! Micsoda buli van! Mondtam én, hogy ma is szép napunk lesz.

-Hülye király! Még egy normális guillotine-ja sincs! - csattan fel dühösen a másik, az örök hangadó.

-Végül is ráérünk. Nekem mindegy. – dünnyögi a harmadik, a nyugalom szobra.

Csak az elmélyült gondolkodó töpreng magában, mialatt behatóan vizsgálgatja a szerkezetet:

-Szerintem én meg tudnám javítani…

Négy ember, négy hozzáállás…

Gondoltál már arra, milyen egyszerű lenne az élet, ha egyformák lennénk? Tökéletesen kiszámítható lenne partnerünk reakciója. Pontosan tudnánk, mire van szüksége a másiknak, és mit hajlandó ezért adni cserébe. Tényleg egyszerű lenne.

DE: Pontosan az élet sója hiányozna!

A személyiségtípusok megismerésével megértheted önmagad és másokat. Megtudhatod, hogy nagy valószínűséggel milyen reakció várható és mi nem egy embertől.

A sokféle csoportosítás ellenére akadnak közös elemek:

- Minden kategorizálásra igaz, hogy nincs kizárólag jó vagy rossz típusú ember.
Kinek ez, kinek az az erőssége-gyengesége

- Személyiségünknek vannak állandó vonásai.
És vannak, amelyeket a pillanatnyi lelkiállapotunk határoz meg.

- A valóságban tiszta típusok elég ritkán vagy sohasem fordulnak elő.
Az egyes kategóriák jellemzői a legtöbbször keverednek, átfedik egymást.

„Minden sikered és boldogságod alapja,
hogy szeresd önmagad.”

Ha a szíved mélyén el tudod fogadni, hogy senki sem született jobbnak vagy rosszabbnak nálad, akkor egy óriási lépést tettél előre a jobb kapcsolatok felé vezető úton.

A személyiségtípusok

Flegmatikus Csendes Békés Kényelmes Kiegyensúlyozott Lassú Határozatlan	Szangvinikus Beszédes Élénk Vicces Társaságkedvelő Szétszórt Meggondolatlan
Melankolikus Megfontolt Rendszerető Precíz Együttérző Borúlátó Sértődékeny	Kolerikus Határozott Vezető Döntésképes Versengő Érzéketlen Önfejű

A két felső csoport emberközpontú és kiegyensúlyozott. Ezek az emberek jól kijönnek másokkal. A flegmatikusnak nem igénye a nagy társaság, de a partnere számára kiváló hallgatóság, a szangvinikus igényli, hogy sok ember legyen körülötte, és lehetőleg ő maga legyen a társaság közepe.

A két alsó típus munka- vagy feladatközpontú és kiegyensúlyozatlan. Akkor érzik jól magukat, ha van egyértelmű céljuk, van teendő, amit el lehet végezni. A melankolikus inkább egyéni harcos, a kolerikusnak semmiféle lelki problémát nem okoz másokat dolgoztatni.

A két baloldali csoport befelé forduló. Csendesebbek, visszafogottabbak, mint a másik oldal. A flegmatikus lustán vagy kényelmesen, de mindenképp kiegyensúlyozottan éldegél a saját kis világában. A melankolikus gyakran gondolkodik, tervez és tépelődik, szélsőséges „példányai” állandóan emésztik magukat.

A jobb oldali típusok kifelé fordulónak mondhatók. Harsányak, kezdeményezők, irányítók. Nem rejtik véka alá véleményüket. A szangvinikus először beszél, aztán gondolkodik. Kolerikus szintén beszél, de aztán bele sem gondol, hogy mit vágott oda. A kolerikus szívesen kifejti a véleményét, ha bármiről van szó.

A személyiségtípus fogalma számos tulajdonságot felölel, de rengeteg egyéb, már említett tényezőről- pl. intelligencia, műveltség, erkölcsösség- nem ad semmilyen információt! Ugyanaz a típus másként viselkedik, ha intelligens, és ha nem. Bármelyik lehet őszinte, becsületes és lehet tisztességtelen – ez nem típusfüggő!

A könyv részletesen bemutatja a négy vérmérsékleti típust,
és kitér a fő csoportok mellett a lehetséges keveredésekre.

"Önmagával a vérmérsékleti típusok megismerésével továbbra sem leszel automata meggyőzőgép vagy minden konfliktust elsimító varázsló…
Mindazonáltal ez egy kipróbált és működő eszköz, amely már sok ezer embert közelebb vitt önmaga és embertársai megértéséhez, a helyzetek kezeléséhez.
Mit gondolsz, megéri?"
(Nyíri Zoltán - az Előszóból)

Szeretettel ajánlom figyelmetekbe a Személyiségkalauzt. Szórakoztató, humoros és hasznos olvasmány.
A könyvvel kulcsot találhattok másokhoz.
Jó szórakozást, hasznos időtöltést kívánok!

Ismerd meg, és fogadd el Önmagad, hogy megismerj és elfogadj másokat!