Szeretek olvasni! - A sikeres és tartalmas élet titka a fejlődés.

A világ megváltozott, és folyamatosan változik, nekünk is folyamatosan változni kell vele. A 21. századra eljutottunk az információ forradalmához. Az információs forradalom korában a tudás vált a teljesítmény elsőrendű és legértékesebb tényezőjévé. A munkaerő korszakából átléptünk az ész korszakába.

Ezen a világon az ember egyetlen biztosítéka a tudása, tapasztalata és tehetsége.

Ahhoz, hogy a könyvek értelmet kapjanak te kellesz. A könyvet mindig ketten alkotják: az író, aki írta, s az olvasó, aki olvassa.

2008. szeptember 12., péntek

Ítélőképesség
Vess véget a megoldatlan rejtélyeknek!

Aki mindig a dolgok mélyére ásott


Marya Sklodowska mindig szeretett a dolgok mélyére ásni. Lengyelországban töltött gyermekkorában imádott iskolába járni és tanulni. Amikor a szülei elveszítették tanári állásukat és kosztosokat fogadtak megélhetésükért, Marya órák véghetetlen során át segédkezett a házimunkában. Ám ez nem akadályozta meg abban, hogy első helyen végezzen középiskolai osztályában. – Pedig a vizsgáit oroszul kellett letennie.

Mivel a továbbtanulás elérhetetlen volt számára, nevelőnő és magántanár lett. Valamiképpen sikerült elég pénzt félretennie, hogy támogassa a nővére párizsi orvosi tanulmányait. Aztán ő maga is Párizsba költözött, hogy Sorbonne-on tanuljon. Két évvel később évfolyamelsőként végzett fizikából.
További egy éves tanulással diplomát szerzett matematikából.

Ekkoriban fordított figyelmét teljes munkaidőben a kutatásra, egy francia ipari társaság számára végezve kísérleteket. Valódi szenvedélye azonban az uránium-sugárzás titkának kutatása volt.
Miközben jobb laboratóriumot keresett, Marya megismerkedett Pierre-rel, azzal az emberrel, aki férje és kutatótársa lett. Valószínűleg hallottál már Marya Sklodowska-ról, de alkalmasint azon a néven ismerted meg,
amelyet Pierre Curie-vel kötött házasságát követően szívesebben használt:
Madame Marie Curie-nek nevezte magát.

Madame Curie tovább folytatta munkásságát a radioaktivitás területén (a kifejezést is ő alkotta), s lerakta az alapokat a magfizika és a korszerű orvosi radiológia tanulmányozásához.
Amikor pdig Pierre 1906-ban balesetben életét vesztette,
Marie Curie lankadatlanul tovább dolgozott, és számos további áttörést hajtott végre.

“Az élet egyikünk számára sem könnyű – mondta egyszer. – Na és aztán! Nekünk attól még kitartónak kell lennünk, és mindenekfelett bíznunk kell önmagunkban. Hinnünk kell, hogy adottságunk van valamihez, azt a dolgot meg is kell valósítanunk.”

Kutatásai hatalmas elismerést szereztek számára:
15 aranyérmet, 19 tudományos fokozatot és két Nobel-díjat (egyet fizikából, egyet pedig kémiából).
Madame Curie állhatatossága nem csupán tudásvágyában mutatkozott meg szembeszökően, hanem kutatásai gyakorlati alkalmazásában is. Az első világháború alatt figyelemmel kísérte, mi történik a harctereken, és felismerte, hogy az általa felfedezett technológia segítene életeket menteni. Irene lányával (aki később szintén elnyerte a Nobel-díjat) kifejlesztette a röntgen-radiografiát, majd mozgalmat indított, hogy a tábori kórházakat szereljék fel röntgenkészülékekkel, és 150 technikust ki is képzett ezek használatára.
Curie a Párizsi Egyetem Rádiumintézetének megalapításában is segédkezett.
Amellett, hogy ellenőrizte az intézet laboratóriumának felépítését, a felszereléséhez szükséges pénzt és anyagokat is előteremtette Európában és az Egyesült Államokban.

Madame Curie megfigyelése szerint:

“ Az életben semmitől sem kell félnünk. Csak meg kell értenünk.”


Intelligenciája és ítélőképessége lehetővé tették számára, hogy megértsen és felfedezzen számos olyan dolgot, amelyek pozitív hatást gyakoroltak világunkra.

Nincsenek megjegyzések:

A tudás a legnagyobb gazdagság. A nem tudás a legnagyobb kockázat. (Robert T. Kiyosaki)
"Gondolatainkon múlik, hogy mit akarunk. Tetteinken múlik,hogy mit kapunk." (Big Al)

Tanulj a tegnapból, élj a mának, és remélj a holnapnak! A legfontosabb, hogy sose szűnjünk meg kérdezni. (Albert Einstein)