Harv T. Eker: A milliomos elme titkai
(2.rész)
A gazdagság tételei
Tizenhét dolog, amelyekben a gazdagok másként gondolkoznak és másként cselekszenek,
Tizenhét dolog, amelyekben a gazdagok másként gondolkoznak és másként cselekszenek,
mint a szegények és a középosztálybeliek
A könyv első részében a megnyilvánulás folyamatáról volt szó.
A könyv első részében a megnyilvánulás folyamatáról volt szó.
Minden a gondolatainkkal kezdődik – amelyek az elménk termékei.
Nem döbbenetes, hogy az elménk nagyjából az életünk alapja,
a legtöbb embernek mégsincs fogalma róla, hogyan működik?
Ha az elménkben olyan információt tárolunk, amely nem támogatja az anyagi sikert, csak az alapján dönthetünk. Ezek a döntések természetesek, automatikusak és tökéletesen értelmesnek tűnnek számunkra. Végül azonban anyagi kudarchoz vezetnek, vagy a legjobb esetben közepes eredményhez. Ezzel szemben, ha olyan információt tárolunk az agyunkban,
Ha az elménkben olyan információt tárolunk, amely nem támogatja az anyagi sikert, csak az alapján dönthetünk. Ezek a döntések természetesek, automatikusak és tökéletesen értelmesnek tűnnek számunkra. Végül azonban anyagi kudarchoz vezetnek, vagy a legjobb esetben közepes eredményhez. Ezzel szemben, ha olyan információt tárolunk az agyunkban,
ami támogatja az anyagi sikert,
természetesen és automatikusan sikerre vivő döntéseket fogunk hozni.
A változtatás első lépése a tudatosítás, vagyis, ha úgy akarsz gondolkozni, mint a gazdagok, akkor először is tudnod kell, hogyan gondolkoznak ők.
Te döntöd el, úgy gondolkozol-e,
A változtatás első lépése a tudatosítás, vagyis, ha úgy akarsz gondolkozni, mint a gazdagok, akkor először is tudnod kell, hogyan gondolkoznak ők.
Te döntöd el, úgy gondolkozol-e,
hogy segítsd önmagadat a boldogulásban és a sikerességben, vagy ezzel ellentétesen.
1. gazdagsági tétel
A gazdagok azt hiszik: „Én alakítom az életemet.”
A szegények azt hiszik: „Az élet megtörténik velem.”
Aki gazdagságot akar, annak mindenképp hinnie kell benne, hogy ő maga alakítja sorsát, különösen pénzügyeit. Aki ebben nem hisz, automatikusan abban a hitben él, hogy alig van beleszólása élete alakulásába, ezért nemigen befolyásolhatja anyagi sikereit.
Ez nem gazdag emberhez méltó hozzáállás.
Az ilyen emberek az áldozat szerepét alakítják.
Ismertetőjelei:
Hibáztatás :A másokra mutogatást űzik mesterfokon, minél több személyt, illetve körülményt tesznek felelőssé nyomorúságukért, anélkül, hogy magukba néznének. Mindig akad valaki, akire rá lehet kenni a felelősséget.
Önigazolás: Ha nem másokat okolnak, akkor többnyire mentséget, magyarázatot kerenek a helyzetükre.
Siránkozás: Ez ártja a legtöbbet az egészségünknek és a vagyoni helyzetünknek. Miért? Mert amire figyelünk, az megnő, ennél fogva többet kapunk a rosszból.
Hibáztatás :A másokra mutogatást űzik mesterfokon, minél több személyt, illetve körülményt tesznek felelőssé nyomorúságukért, anélkül, hogy magukba néznének. Mindig akad valaki, akire rá lehet kenni a felelősséget.
Önigazolás: Ha nem másokat okolnak, akkor többnyire mentséget, magyarázatot kerenek a helyzetükre.
Siránkozás: Ez ártja a legtöbbet az egészségünknek és a vagyoni helyzetünknek. Miért? Mert amire figyelünk, az megnő, ennél fogva többet kapunk a rosszból.
A pénz rendkívül fontos azokon a területeken, ahol használható,
és teljesen lényegtelen mindazokon a területeken, ahol nem.
Igazán gazdag áldozat nem létezik.
2. gazdagsági tétel
A gazdagok azért játsszák a pénzjátszmát, hogy nyerjenek.
A szegények azért játsszák a pénzjátszmát, hogy ne veszítsenek.
Az igazán gazdag embereket az vezérli, hogy nagy vagyont halmozzanak fel, és bőségben éljenek. Nem csak némi pénzt akarnak, hanem sok pénzt. Mi ezzel szemben a szeegények célja? Legyen elég pénzük arra, hogy kifizessék a számláikat….méghozzá időben. Ha valakit ez a cél vezérel, hogy elég pénze legyen a számlára, akkor pontosan annyi lesz neki.
Akinek az anyagi kényelem a célja, bizonyára sosem lesz gazdag.
A szegények azért játsszák a pénzjátszmát, hogy ne veszítsenek.
Az igazán gazdag embereket az vezérli, hogy nagy vagyont halmozzanak fel, és bőségben éljenek. Nem csak némi pénzt akarnak, hanem sok pénzt. Mi ezzel szemben a szeegények célja? Legyen elég pénzük arra, hogy kifizessék a számláikat….méghozzá időben. Ha valakit ez a cél vezérel, hogy elég pénze legyen a számlára, akkor pontosan annyi lesz neki.
Akinek az anyagi kényelem a célja, bizonyára sosem lesz gazdag.
Akinek a gazdagság a célja, valószínű igencsak kényelmesen fog élni.
3. gazdagsági tétel
A gazdagok elszántan elköteleződnek a gazdagság mellett.
A szegények gazdagok akarnak lenni.
Az akarás önmagában hasztalan. Emberek milliárdjai akarnak gazdagok lenni, de csak kevesen azok. Az akarás második szintje az, hogy „úgy döntök, gazdag leszek.”Ez választást jelent, együtt jár a valóságunkért való felelősségvállalással.
A szegények gazdagok akarnak lenni.
Az akarás önmagában hasztalan. Emberek milliárdjai akarnak gazdagok lenni, de csak kevesen azok. Az akarás második szintje az, hogy „úgy döntök, gazdag leszek.”Ez választást jelent, együtt jár a valóságunkért való felelősségvállalással.
Az akarás harmadik szintje az, hogy „elkötelezem magam a gazdagság mellett.”
Az elkötelezettség azt jelenti: teljes szívemből valaminek szentelem magam.
Aki nem teljesen és őszintén elkötelezett a meggazdagodás mellett,
Aki nem teljesen és őszintén elkötelezett a meggazdagodás mellett,
az nagy valószínűséggel sosem fog meggazdagodni.
4. gazdagsági tétel
A gazdagok nagyban gondolkoznak.
A szegények kicsiben gondolkoznak.
A legtöbb ember kicsiben játszik.
Megrémíti őket a kudarc lehetősége, a sikertől pedig még jobban rettegnek.
„Életünk célja,
„Életünk célja,
hogy értéket adjunk nemzedékünk és az utánunk következő nemzedék tagjainak.”
( Buckminster Fuller)
Mindnyájan természetes adottságokkal jöttünk e világra.
Mindnyájan természetes adottságokkal jöttünk e világra.
Ezeket az adottságokat céllal kaptuk:
hogy használjuk, és megosszuk őket másokkal.
hogy használjuk, és megosszuk őket másokkal.
5. gazdagsági tétel
A gazdagok a lehetőségekre koncentrálnak.
A szegények az akadályokra koncentrálnak.
A gazdagok a lehetséges fejlődést látják, a szegények a lehetséges veszteséget.
A gazdagok a nyereségre koncentrálnak, a szegények a kockázatra.
Semmilyen szerencse - vagy jótétemény – nem segít azon,
Semmilyen szerencse - vagy jótétemény – nem segít azon,
aki nem cselekszik.
Ahhoz, hogy pénzügyi sikert érjünk el,
tennünk kell valamit, vennünk kell valamit, vagy bele kell kezdeni valamibe. Amikor lépünk, vajon a szerencse, az univerzum, vagy egy felsőbb hatalom segít a maga csodálatos módján, amiért volt merszünk, és eléggé elszántak voltunk? Mindegy, minek nevezzük. A lényeg, hogy megtörténik.
(folyt. köv.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése