Harv T. Eker: A milliomos elme titkai

(2.rész)

A gazdagság tételei

Tizenhét dolog, amelyekben a gazdagok másként gondolkoznak és másként cselekszenek,

mint a szegények és a középosztálybeliek

A könyv első részében a megnyilvánulás folyamatáról volt szó.

Minden a gondolatainkkal kezdődik – amelyek az elménk termékei.

Nem döbbenetes, hogy az elménk nagyjából az életünk alapja,

a legtöbb embernek mégsincs fogalma róla, hogyan működik?

Ha az elménkben olyan információt tárolunk, amely nem támogatja az anyagi sikert, csak az alapján dönthetünk. Ezek a döntések természetesek, automatikusak és tökéletesen értelmesnek tűnnek számunkra. Végül azonban anyagi kudarchoz vezetnek, vagy a legjobb esetben közepes eredményhez. Ezzel szemben, ha olyan információt tárolunk az agyunkban,

ami támogatja az anyagi sikert,

természetesen és automatikusan sikerre vivő döntéseket fogunk hozni.

A változtatás első lépése a tudatosítás, vagyis, ha úgy akarsz gondolkozni, mint a gazdagok, akkor először is tudnod kell, hogyan gondolkoznak ők.

Te döntöd el, úgy gondolkozol-e,

hogy segítsd önmagadat a boldogulásban és a sikerességben, vagy ezzel ellentétesen.

1. gazdagsági tétel

A gazdagok azt hiszik: „Én alakítom az életemet.”
A szegények azt hiszik: „Az élet megtörténik velem.”

Aki gazdagságot akar, annak mindenképp hinnie kell benne, hogy ő maga alakítja sorsát, különösen pénzügyeit. Aki ebben nem hisz, automatikusan abban a hitben él, hogy alig van beleszólása élete alakulásába, ezért nemigen befolyásolhatja anyagi sikereit.

Ez nem gazdag emberhez méltó hozzáállás.

Az ilyen emberek az áldozat szerepét alakítják.

Ismertetőjelei:
Hibáztatás :A másokra mutogatást űzik mesterfokon, minél több személyt, illetve körülményt tesznek felelőssé nyomorúságukért, anélkül, hogy magukba néznének. Mindig akad valaki, akire rá lehet kenni a felelősséget.
Önigazolás: Ha nem másokat okolnak, akkor többnyire mentséget, magyarázatot kerenek a helyzetükre.
Siránkozás: Ez ártja a legtöbbet az egészségünknek és a vagyoni helyzetünknek. Miért? Mert amire figyelünk, az megnő, ennél fogva többet kapunk a rosszból.

A pénz rendkívül fontos azokon a területeken, ahol használható,

és teljesen lényegtelen mindazokon a területeken, ahol nem.

Igazán gazdag áldozat nem létezik.

2. gazdagsági tétel

A gazdagok azért játsszák a pénzjátszmát, hogy nyerjenek.
A szegények azért játsszák a pénzjátszmát, hogy ne veszítsenek.

Az igazán gazdag embereket az vezérli, hogy nagy vagyont halmozzanak fel, és bőségben éljenek. Nem csak némi pénzt akarnak, hanem sok pénzt. Mi ezzel szemben a szeegények célja? Legyen elég pénzük arra, hogy kifizessék a számláikat….méghozzá időben. Ha valakit ez a cél vezérel, hogy elég pénze legyen a számlára, akkor pontosan annyi lesz neki.

Akinek az anyagi kényelem a célja, bizonyára sosem lesz gazdag.

Akinek a gazdagság a célja, valószínű igencsak kényelmesen fog élni.

3. gazdagsági tétel

A gazdagok elszántan elköteleződnek a gazdagság mellett.
A szegények gazdagok akarnak lenni.

Az akarás önmagában hasztalan. Emberek milliárdjai akarnak gazdagok lenni, de csak kevesen azok. Az akarás második szintje az, hogy „úgy döntök, gazdag leszek.”Ez választást jelent, együtt jár a valóságunkért való felelősségvállalással.

Az akarás harmadik szintje az, hogy „elkötelezem magam a gazdagság mellett.”

Az elkötelezettség azt jelenti: teljes szívemből valaminek szentelem magam.

Aki nem teljesen és őszintén elkötelezett a meggazdagodás mellett,

az nagy valószínűséggel sosem fog meggazdagodni.

4. gazdagsági tétel

A gazdagok nagyban gondolkoznak.
A szegények kicsiben gondolkoznak.

A legtöbb ember kicsiben játszik.

Megrémíti őket a kudarc lehetősége, a sikertől pedig még jobban rettegnek.

„Életünk célja,

hogy értéket adjunk nemzedékünk és az utánunk következő nemzedék tagjainak.”

( Buckminster Fuller)

Mindnyájan természetes adottságokkal jöttünk e világra.

Ezeket az adottságokat céllal kaptuk:
hogy használjuk, és megosszuk őket másokkal.

5. gazdagsági tétel

A gazdagok a lehetőségekre koncentrálnak.
A szegények az akadályokra koncentrálnak.

A gazdagok a lehetséges fejlődést látják, a szegények a lehetséges veszteséget.

A gazdagok a nyereségre koncentrálnak, a szegények a kockázatra.

Semmilyen szerencse - vagy jótétemény – nem segít azon,

aki nem cselekszik.

Ahhoz, hogy pénzügyi sikert érjünk el,

tennünk kell valamit, vennünk kell valamit, vagy bele kell kezdeni valamibe. Amikor lépünk, vajon a szerencse, az univerzum, vagy egy felsőbb hatalom segít a maga csodálatos módján, amiért volt merszünk, és eléggé elszántak voltunk? Mindegy, minek nevezzük. A lényeg, hogy megtörténik.

(folyt. köv.)

T. Harv Eker: A milliomos elme titkai

A gazdagság belső játszmájának elsajátítása
(1. rész)

"Lerántja a titokzatosság leplét arról, hogy miért adatik egyeseknek gazdagság, míg mások egész életükben küszködenk. Aki a siker mélyen gyökerező okaira kíváncsi, olvassa el ezt a könyvet"
(Robert G. Allen)

Pénzügyi modellünk

A kettősségek világában élünk: van fent és lent, világos és sötét, forró és hideg, bent és kint, gyors és lassú, jobb és bal. Csak akkor tud létezni az egyik, ha a másik is létezik. Van-e jobb bal nélkül? Már hogyan lenne!

Következésképpen a pénznek is vannak „külső” és „belső” törvényszerűségei. A külső törvényszerűségeket alkotják az üzleti ismeretek, a pénzkezelés, a befektetési stratégiák. Ezek elengedhetetlenek. De ugyanilyen fontos a belső játszma is. Analógiaként gondoljunk egy asztalosra és a szerszámaira. A kiváló szerszámok nélkülözhetetlenek számára, de még lényegesebb, hogy mesterien bánjon velük.

A megfelelő embernek kell lennünk, aki a megfelelő időben a megfelelő helyen van.

Mi a pénzügyi modell, és hogyan alakul ki?

A pénzügyi modell egy mód, ahogyan a pénzhez kapcsolódunk.

Gazdagsági elv:

A gondolatok érzésekhez vezetnek.

Az érzések tettekhez vezetnek.

A tette eredményekhez vezetnek.

Pénzügyi modellünk a pénzzel kapcsolatos gondolataink, érzéseink és tetteink kombinációjából tevődik össze. Elsősorban múltbeli „programjaink” alkotják.

Kik voltak ennek a programozásnak, illetve kondicionálásnak az elsődleges forrásai?

A legtöbb ember esetében a szüleik, testvéreik, a barátaik, a tekintélyszemélyek: tanárok, a média, az őket körülvevő kultúra.

Három alapvető módon kondicionáltak minket az élet minden területén, beleértve a pénzt is.

Verbális programozás: Mit hallottunk fiatal korunkban?

Utánzás: Mit láttunk fiatal korunkban?

Konkrét események Mit tapasztaltunk fiatal korunkban?

Az első hatás - Verbális programozás

Mit hallottál gyerekkorodban a pénzről, gazdagságról? (a pénz minden gonoszság forrása, spórolni kell a nehéz időkre, a gazdagok kapzsik, a pénzért keményen meg kell dolgozni, , nem engedhetjük meg magunknak.

Mindazok a kijelentések, amelyeket fiatal korunkban hallottunk a pénzről, megmaradnak a tudatalattinkban, és modellként szolgálnak pénzügyeink intézéséhez. A verbális kondicionálás rendkívül erős hatású.

Stephen története

Stephen gyerekkorában mindig azt hallotta az édesanyjától: „A gazdagok kapzsik. A szegények verejtéke árán gazdagszanak meg. Csak annyid legyen, amennyiből meg tudsz élni! Akinek több van, alávaló gazember.”

Mi játszódott le Stephen tudatalattijában?

Nem csoda, hogy szegény volt. Édesanyja verbálisan úgy kondicionálta, hogy azt higgye, a gazdagok kapzsik. Ezért agya a gazdagsághoz a kapzsiságot társította, ami természetesen rossz. Minthogy nem akart rossz lenni, tudatalattija elintézte, hogy ne legyen gazdag.

Stephen szerette az édesanyját, és nem akart vele szembeszegülni.

Azt gondolhatnánk, ha az embernek választania kell, hogy gazdag legyen-e, vagy megfeleljen az édesanyja vagy bárki más elvárásainak, a legtöbben a gazdagságot választanák. Szó sincs róla! Az emberi elme nem így működik. Természetesen a gazdagság lenne a logikus választás.

Ha azonban a tudatalattinak választania kell a mélyen gyökerező érzelmek és a logika között, szinte mindig az érzelmek javára dől el a választás.

A második hatás - Utánzás

Mire neveltek a szüleid a pénzzel kapcsolatban? Egyikük, vagy mindketten jól tudtak bánni a pénzzel, esetleg rosszul? Miért érdemes ezt tudni?

Gyermekkorunkban mindent utánzással tanulunk meg. Sokan ódzkodnak beismerni, de van némi igazság a mondásban, miszerint „az alma nem esik messze a fájától”.

A harmadik hatás – Konkrét események

Mit tapasztaltál gyerekkorodban a pénzzel, a gazdagsággal, a gazdagokkal kapcsolatban? Ezek az élmények rendkívül fontosak,mert ezek alakítják hiedelmeinket – vagy inkább illúzióinkat - , melyek szerint jelenleg élünk.

A változtatás

A változtatás négy kulcsfontosságú eleme van, melyek mindegyike elengedhetetlenül szükséges pénzügyi modellünk átprogramozásához.

Tudatosság: Nem változtathatunk meg valamit, ha nem tudunk a létezéséről.

Megértés: Azzal, hogy felismerjük, hogy honnan származik „gondolkodásmódunk”, rájövünk, hogy rajtunk kívül kell keresnünk az eredetét.

Elhatárolódás: Amint felismertük, hogy a gondolkodásmódunk nem mi vagyunk, elhatárolhatjuk magunkat tőle, és eldönthetjük, hogy a továbbiakban ragaszkodunk –e hozz, vagy feladjuk – annak alapján, hogy kik vagyunk jelenleg, és kikké akarunk válni a jövőben.

Újrakondicionálás: A gazdagságot megteremtő szellemi tételek megismerése, gyakorlati módszerek elsajátítása.

(folyt. köv.)

Jövőkép
Csak azt ragadhatod meg, amit magad előtt látsz

Nincs lepattogzott festék…és minden ló szökell

A huszadik század legnagyobb álmodozója Walt Disney volt.
Annak az embernek, aki képes volt megalkotni az első hangos rajzfilmet, az első teljesen színes rajzfilmet és az első egész estét betöltő animációs mozifilmet, kétségkívül volt jövőképe.

Disney képzeletének legnagyobb remekművei azonban Disneyland és a Walt Disney World.
És ezeknek az elképzeléseknek a szikrája egy váratlan helyzetből pattant ki.

Abban az időben, amikor a két lánya még kicsi volt, Walt szombat délelőttönként egy Los Angeles környéki vidámparkba szokta elvinni őket. A lányok élvezték a dolgot, Walt nemkülönben. Egy vidámpark a gyerekek paradicsoma csodálatos légkörrel: a pattogatott kukorica és a vattacukor szaga, a mutatványokat hirdető feliratok harsány színei és a gyerekek sikítozása, amikor a hullámvasút egy emelkedő után a mélybe zuhan.

Waltot kiváltképp a körhinta ragadta meg. Ahogyan közeledett felé, ragyogó képek kavargását látta körbe-körbe száguldani a gőzorgona lendületes zenéjére. Amikor azonban odaért, és a körhinta megállt, észrevette, hogy megcsalta a szeme. Ütött-koptt lovakat látott, amelyek festéke felhólyagzott és lepattogzott, és arra is felfigyelt, hogy csak a külső sorban lévő lovak mozogtak fel és alá,
a többi élettelenül állt, a padlóhoz csavarozna.

A kiábrándulás hatására nagystílű jövőkép bontakozott ki a rajzfilmkészítő előtt. Lelki szemeivel egy olyan vidámparkot látott, ahol az illúzió nem foszlik szét, ahol a gyerekek és a felnőttek a kopottasság ama árnya nélkül élvezhetik a vurstli-hangulatot, amely sok cirkuszra és utazó vidámparkra rátelepedik.

Waltnak Disneyland lett az álma.

Ahogyan Larry Taylor Be an Orange (Légy narancs!) című könyvében megállapította, Walt jövőképét következőben lehet összefoglalni:

„Nincs lepattogzott festék. És minden ló szökell.”

A jövőkép a vezető legnagyobb kincse, amit semmiképp sem nélkülözhet. Hogy miért? Mert a jövőkép vezeti a vezetőt. Ez festi elé a célt. Ez lobbantja, és táplálja benne a tüzet,
vonzza előre,
s egyben a követőit is ez lelkesíti fel.

A jövőkép a bensődből fakad!

A jövőkép a múltadból merít!

A jövőkép kielégíti mások szükségleteit!

A jövőkép segít összegyűjtened az erőforásokat!

A nagy vezető a szenvedélyéből, nem a pozíciójából merít bátorságot jövőképe megvalósításához.
(John C. Maxwell)

A jövő azoké, akik meglátják a lehetőségeket, mielőtt még nyilvánvalóvá válnának.
(John Sculley)

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Keith Ellis: Csodalámpa
(2. rész)

Második lépés: Cselekedj!

A kívánság egy önbeteljesítő jóslat. (Alan Ellis)

Tehetetlenség

A tervezés adja meg kívánságod formáját, a cselekvés visz bele életet. Amikor cselekszel, egy óriási lépést teszel kívánságod átgondolásától az átélése felé. Ahhoz, hogy megtehesd ezt a lépést, le kell küzdened a természet egyik legnagyobb erejét: a tehetetlenséget.

Tedd meg az első lépést, és így meglesz a lendületed ahhoz, hogy megtehesd a következőt. A titka az, hogy annyira egyszerűnek, könnyűnek kell lennie, hogy egyszerűen ne legyen okod kitérni előle.

Szokások

A legkönnyebb dolog a világon megszokásból cselekedni. A legkönnyebb módja kívánságod valóra váltásának, ha szokásoddá teszed azon dolgokat, amelyeket amúgy is meg kell tenned.

Úgy vehetsz fel új szokásokat, ahogy felvetted a meglévőket – ismétlés útján.

A komfortzóna

Ahhoz, hogy átalakítsd a komfortzónád, egyszerűen csak meg kell változtatnod a beállításokat a fejedben. Ha átalakítottad a dolgokat belül, a külvilág követni fogja a változtatásokat. Akár egy szokásodat, akár a komfortzónádat akarod megváltoztatni, tudnod kell azt, hogy a változtatás folyamata kényelmetlen. Ezt fogd fel annak az örömteli jeleként, hogy még mindig élsz, még mindig energikus vagy, még mindig fejlődsz. Pártold a változást, fogadd el a kényelmetlenséget, törekedj a fejlődésre. Ha megteszed, komfortzónád kitágul, hogy kívánságaid teljesüljenek.

Az idő

Kétféle idő van.

Az egyiket az határozza meg, hogy egy nap hány órát vagy hajlandó áldozni egy adott dologra. Ez a függőleges idő.

A másikat az, hogy hány napot szánsz rá. Ez a vízszintes idő.

A legtöbb függőleges idő ami fölött rendelkezhetsz, 24 óra, hiszen ennyiből áll egy nap. A vízszintes idő esetében tiéd az egész életed.

Mit gondolsz, melyik idő fontosabb?

Bizonyos dolgokhoz függőleges idő kell, másokhoz vízszintes. Megtalálni a feladathoz illő időfajtát fél győzelem. Azon dolgoknak, amelyeket az életben el akarsz érni, a zöme könnyebben és élvezetesebben érhető el, ha sok időt szánsz rájuk, és nem egyszerre akarsz túllenni rajtuk.

Kellő idő alatt még a közönséges erőfeszítés is hozhat különleges eredményt.

Problémák

A problémák az élet jelei. Tehát ne akard azt, hogy kevesebb problémád legyen, hanem akard azt, hogy ügyesebben tudd megoldani őket.

Döntsd el, hogy mi a megoldandó probléma!

Válaszd ki a megoldást!
(Ha kiválasztottad az elérendő célt, akkor ki tudod választani az oda vezető utat.)

Tedd meg a szükséges lépéseket a probléma megoldásához!

Segítség

Te, és csak te felelsz kívánságod megvalósulásért. A siker egyedül rajtad áll vagy bukik. De legfőbb erőforrásaid a társaid. Minden erőforrásodat megsokszorozhatod azáltal, hogy másokat is bevonsz. Mások rendelkezhetnek olyasmikkel, amivel te nem. Azzal, ha bevonsz másokat, az ő forrásaikat saját forrásaiddá teszed. (Kérésed legyen konkrét. Attól kérj, aki adhat. Intézd úgy, hogy annak is megérje, akitől a segítséget kéred. Légy őszinte. Addig kérj, amíg nem kapsz.)

Harmadik lépés: Irányítsd a fejlődésed!

Fókusz, összpontosítás

Az összpontosítás azt jelenti, hogy a kívánságod teszed az első helyre, megelőzve minden más, a figyelmedre számot tartó dolgot. Minden nap biztosíts időt a kívánságod számára. Ez nem azt jelenti, hogy fel kell adnod minden mást, hanem egyszerűen csak azt, hogy nem hagyod, hogy bármi miatt is fel kelljen adnod a kívánságodat.

Tartsd a kívánságod szem előtt!

Erősítsd meg a kívánságod!

Kapcsolat

Amikor érzelmileg kötődsz a kívánságodhoz, akkor a sikerélmény azonnali. Nem holnap jön. Nem is jövőre. Most azonnal. Nem kell késleltetned az elismerést. Nem kell várnod a dicséretre. Minden megtett lépéssel átengeded magad a jól végzett munka örömének. Szemedet folyamatosan a végső célon tartod, és így megízlelheted a sikert már az oda vezető úton is.

A megfelelő térkép

A Csodalámpa-terved nem más, mint egy térkép a sikerhez:

Kézzelfogható-e a kívánság?

Arra hajtasz, mait akarsz, vagy amit nem akarsz? Eléggé konkrét vagy-e? Olyasmit kívánsz, amit befolyásolni tudsz?

Tényleg a kívánságod a legfontosabb dolog számodra?

Biztos vagy benne, hogy a kívánság megéri az árát?

Miből fogod tudni, hogy teljesült a kívánságod?

Eléred a kitűzött mérföldköveket?

A terved oda visz, ahová menni akarsz?

Mit kellene másként csinálnod?

Negyedik lépés: Tarts ki!

Kitartás

A végső siker a kitartásodon múlik. Elszántad magad arra, hogy végigmenj az úton? Akkor sikerülni fog. Akkor is ki fogsz tartani, amikor a többiek már feladnák? Akkor sikerülni fog. A siker a megalkudni nem hajlandók kiváltsága. Tarts ki, amíg meg nem kapod amit akarsz, és akkor mindig megkapod, amit akarsz.

Hit

Szándékunk feladásának leggyakoribb kiváltója – hitünk elvesztése. Vagy nem hiszünk többé, hogy sikerülhet, amit csinálunk, vagy nem hiszünk benne, hogy a siker megéri a fáradtságot. Így vagy úgy, de ha egyszer elveszítettük a hitünket, elveszítjük a folytatni akarást is.

A hit a kitartás alapja.
Hit nélkül nincs miért befejezni egy megkezdett munkát.
Hittel viszont nincs miért abbahagyni.

A kitartás a hitből fakad. A siker pedig a kitartásból.

Az álmok tényleg valóra válnak, ha valóra váltod őket.

"Leghőbb kívánságom az, hogy bár évekkel korábban találtam volna rá erre a könyvre."
(Craig Landrum)

A Csodalámpa megmutatja, hogyan fogalmazhatod meg vágyaidat, és hogyan válthatod őket biztosan valóra - akárhonnan származol, akárhány éves vagy, akármilyenek a körülményeid.

Tapadj a célra!

Keith Ellis: Csodalámpa
(1. rész)

A Csodalámpa egy célkitűzési könyv azoknak, akik utálnak célokat kitűzni.

A célok megmutatják, hogyan juthatsz el oda, ahova menni akarsz, de gyakran nem adnak elég támogatást ahhoz, hogy elindulj. Vágyaink különbözőek.
Olyan a hatásuk, mintha a szentjánosbogár fényéhez szokott szemedbe villámfény villanna.

A csodalámpa-módszer

Az álmok – célok, csak éppen igaziak, szépek, hanggal, képekkel, színekkel.
A célok megmutatják, mit kell tenned, de rendszerint nincs bennük serkentőerő, ami segít is elérni őket. Az álmok egészen mások. Igazi erejük van, a száraz célok olyanok hozzájuk képest, akár a szentjánosbogár csöppnyi fénye a villámláshoz képest. Az álmok hagynak álmodozni. Hagynak szárnyalni. Végtelen lehetőségeket és legyőzhetetlen erőt adnak neked, ami bármire képessé t esz, amire csak vágysz.
Ha azt akarod, hogy működjenek körülötted a dolgok, ne csak céljaid elérésére törekedj,
hanem álmaid valóra váltására.

Amikor reggel kipattansz az ágyból, lehet, hogy ezt gondolod:

Ma céljaim elérésén fogok munkálkodni!

Vagy pedig ezt:

Ma megvalósítom az álmaimat!

Szerinted melyik gondolatnak van nagyobb ereje?

Keith Ellis a könyvben alkalmazható stratégiát mutat be. Egy módszert kínál arra, hogy elérd, amire vágysz, a múltadra, az életkorodra, körülményeidre való tekintet nélkül.

Az ok-okozat törvénye:

Nincs okozat ok nélkül, és az ok mindig megelőzi az okozatot. Egyszerű, kikerülhetetlen törvény.

Ki állna oda egy szántóföld elé. És követelne termést anélkül, hogy előbb elvetne valamit? Egyetlen normális ember sem. De ugye az ismerős, hogy valaki anélkül vágyott sikerre és elismerésre, hogy előzőleg hajlandó lett volna a kellő időt és erőfeszítést a munkába fektetni?

Az ok-okozat törvénye szerint az első mindig a befektetés, és csak ezután jöhet a megtérülés.

Egy nagyon fontos döntés!

Ok akarsz lenni vagy okozat?

Ha az okot választod, akkor te irányítod a dolgokat.

Ha az okozat – akkor beletörődsz mindenbe, amit a sors rád mér.

Ha úgy döntesz, hogy inkább ok szeretnél lenni, akkor te leszel életed főhőse, ha beéred az okozatsággal, akkor a kívülálló néző szerepére kárhoztatod magad.

Olyan ez, akár a szög és a kalapács viszonya –
az egyik cselekszik, a másik elszenvedi a cselekményt.

A Csodalámpa azoknak szól, akik a maguk részéről szívesebben lennének kalapácsok, mint szögek. A csodalámpa-módszer megmutatja, hogyan bírjuk munkára azon okokat, melyek a kívánt okozathoz vezetnek.

1. Tapadj a célra!
2. Cselekedj!
3. Irányítsd fejlődésed!
4. Tarts ki!

Első lépés: Tapadj a célra!

„Ura vagyok földnek, levegőnek és a vizek hullámának,
de szolgája a Lámpának, és neked, Gazdám.
Mondd hát gazdám, mit kívánsz?”

Ez az erő ott lakozik az emberi agyban. Neked is van saját agyad. SZABAD ÉS BÜSZKE.
Te vagy az egyetlen birtokosa, az egyetlen, aki megidézheted erejét, azt a bizonyos szellemet.

Talán az emberiség legnagyobb igazsága, hogy mindenki képes valami rendkívülit véghezvinni, ha van valami rendkívüli véghezvinnivalója. Amint egyszer eldöntöd, hogy mit is akarsz igazából, a többi dolog rögtön a helyére kerül. Minden reggel úgy ébredsz, hogy tudod, van értelme felkelned az ágyból. Az életed értelmet nyer, mert értelmes munkával töltöd ki. Végre ki tudod használni a tehetségedet, az idődet és a lehetőségeidet, mert van már valami célod.

Találd ki, hogy mit is akarsz. Nem azt, amit akarnod kellene, vagy azt, amit valaki más akar tőled, hanem azt, amit te a szíved legmélyén akarsz magadtól. A legegyszerűbb módja, hogy megtudd, mit is akarsz magadtól az, hogy megkérdezed magad. A módszer neve ötlethajsza.

Tényleg megéri neked?

Megkaphatsz bármit, ha hajlandó vagy megadni az árát. Azon elhatározásod, hogy te igenis megfizeted az árát, adja neked az erőt ahhoz, hogy valóra válthasd kívánságod. Az ár az ok, a kívánság az okozat. Add meg az árát, és a kívánságod teljesül.

Keress olyan kívánságot, ami megéri az árát. Egy vágy teljesüléséhez olyanná kell válnod, aki a vágyat teljesíteni képes, a létező legnagyobb ajándékot adja neked: a fejlődést.

Óvakodj minden olyan kívánságtól, ami azzá tesz, akivé soha nem akarnál válni. Ez az ár túl magas.

Tedd meghatározhatóvá kívánságod!

A titok a következő: ne csak kívánjunk, tegyük is meghatározhatóvá a kívánságunkat. A kívánság ereje abból fakad, ahogyan bemutatjuk tudatunknak és tudatalattinknak.

Lépései:

Írd le! Ügyelj a részletekre! Tűzz ki egy határidőt! Tedd mérhetővé! Csak olyasmit kívánj, amit befolyásolni tudsz! Azt kívánd, amit szeretnél, ne azt, amit nem! Kezd úgy a kívánságot: „úgy döntöttem, hogy…”! Használd fel érzelmeidet! Légy rövid! Higgy benne! Cselekedj azonnal!

Tervezz!

Egy jó terv képes rávenni, hogy még a legjelentéktelenebb részletekre is kellően odafigyelj, mert beilleszti őket a végső egészbe. Erőt ad, hogy képes légy minden energiádat és figyelmedet az éppen aktuális lépésre összpontosítani, hisz minden lépésről tudod, hogy közelebb visz végső célodhoz.

"A Csodalámpa fantasztikus. Hasznos, érthető, szórakoztató olvasmány.
Szinte minden oldala tele van emlékezetes, kitűnő tanácsokkal." (Robert Guthrie)

(folyt. köv.)

Charlie Chaplin üzenete

„Megbocsátottam a megbocsáthatatlant, megpróbáltam pótolni nélkülözhetetlen embereket és elfeledni az elfeledhetetleneket. Sokszor cselekedtem indulatból.
Okoztam csalódást és csalódtam olyanokban, akiktől sosem vártam volna.
Öleltem, hogy védelmet nyújtsak, és nevettem, mikor már nem bírtam tovább.
Szereztem örök barátokat.
Szerettem és szerettek, de sokszor el is utasítottak.
Előfordult olyan is, hogy szerettek, de én nem tudtam viszontszeretni.
Ujjongtam a boldogságtól, habzsoltam a szerelmet és esküdtem örök hűséget,
de volt hogy teljes erővel mentem a falnak.
Sírtam zenehallgatás, vagy fényképalbum lapozgatása közben,
és felhívtam valakit csak azért, hogy halljam a hangját.
Néha elég volt egy mosoly, hogy szerelmes legyek.
Sokszor éreztem, hogy meghalok a vágytól és…féltem, hogy elvesztek valakit,
aki nagyon fontos számomra (a végén mégis elvesztettem)!
DE TÚLÉLTEM!
És még most is ÉLEK.
Az életet nemcsak túlélem, és neked sem ajánlom, hogy ezt tedd!
ÉLJ!
A harcba elszántan kell menni,
Az életet szenvedélyesen átölelni,
Emelt fővel veszteni és merészen győzni,
Mert a világ a bátraké és az élet túl sokat ér ahhoz, hogy jelentéktelenné váljon."

Tanulékonyság

A jó vezető is holtig tanul

Aki csavargóruhában érte el a sikert

Ha egy apró bajusszal parádézó emberke képét látod, aki sétapálcát forgat, és buggyos nadrágot, nagy, ormótlan cipőt és keménykalapot visel, rögtön tudod, hogy Charlie Chaplin az. Csaknem mindenki felismeri őt. Az 1910-es és 1920-as években ő volt a leghíresebb és legismertebb ember a világon.

Chaplin születésekor senki sem jósolt volna neki nagy hírnevet. Az angol varietészínészek fiaként szegénysorba született Chaplin már kisgyerekként az utcán találta magát, amikor az édesanyját intézetbe zárták. Miután éveket töltött menhelyeken és árvaházakban,
a színpadon kezdett el dolgozni, hogy eltartsa magát.

Tizenhét éves korára már gyakorlott előadóművész volt. 1914-ben, a húszas évei derekán, Mack Sennetnek dolgozott a hollywoodi Keystone Studiosban, és heti százötven dollárt kapott. A filmszakmában töltött első éve alatt harmincöt filmet készített színészként, forgatókönyvíróként és rendezőként. Mindenki rögtön felismerte a tehetségét, és népszerűsége egyre nőtt. Egy évvel később már heti 1250 dollárt keresett. Azután 1918-ban vallami hallatlan dolgot művelt. Aláírta a szórakoztatóipar első egymillió dolláros szerződését. Gazdag volt, híres volt, és ő volt a világ leghatalmasabb filmkészítője
– huszonkilenc éves vénség létére.

Chaplin azért vált sikeressé, mert nagy tehetség volt, és hihetetlen lendület hajtotta. Ám ezeket a vonásokat a tanulékonysága táplálta. Szüntelenül arra törekedett, hogy fejlődjön, tanuljon és tökéletesítse szaktudását. Még akkor sem ült meg a babérjain, aikor a világ legnépszerűbb és legjobban fizetett előadóművésze lett.

Chaplin így magyarázta a tökélesedés utáni vágyát egy interjúban:

„Amikor valamelyik filmem bemutatóját nézem, mindig éberen figyelem, min nevet a közönség. Ha például több közönség sem nevet egy kunszton, amit én mókásnak szántam, egyszeriben sutba hajítom azt a tréfát, és igyekszem rájönni, mi volt a hiba az ötlettel vagy a kivitelezésével. Ha halk kuncogást hallok valamin, amiről nem hittem, hogy vicces lesz, megkérdezem magamtól,
miért jutalmazták azt a bizonyos dolgot nevetéssel.

A fejlődés vágy meghozta Chaplinnek az anyagi sikert, és kiválósághoz vezetett mindenben, amit csinált. Azokban a korai időkben a szórakoztatás csodájaként ünnepelték munkásságát, később pedig zseniális komikusként nyert elismerést. Ma sok filmjét mesterműnek tekintik, és Chaplint minden idők egyik legnagyobb filmkészítőjeként értékelik. James Agee forgatókönyvíró és filmkritikus így írt róla:

„Chaplin munkáját a legfinomabb pantomim,
a legmélyebb érzelem és a legszívszaggatóbb költészet jellemezte.”

Ha Chaplin, sikeressé válva, fennhéjázó önteltséggel cserélte volna fel tanulékonyságát, a neve egy sorba került volna Ford Sterlingével vagy Ben Turpinével, a némafilmek olyan csillagaival, akik mára csaknem feledésbe merültek. Chaplin azonban folyamatosan fejlődött és tanult színészként, rendezőként, és végül vezető filmesként is. Amikor tapasztalatból rájött, hogy a filmkészítők ki vannak szolgáltatva a stúdiók és a terjesztők lénye-kedvének, Dougla Fairbanksszel, Mary Pickforddal és D. W. Griffith-szel együtt megalapította saját vállalatát, a United Artists-ot. A filmvállalat mind a mai napig működik.

(John C. Maxvell:
A vezető 21 nélkülözhetetlen tulajdonsága)

Fejlődésed határozza meg, ki vagy.
Kiléted határozza meg, hogy kit vonzol.
Vonzásköröd határozza meg sikeredet.

Az odafigyelésre és olvasásra szánt idődet nagyjából a tízszeresére becsüld annak az időnek, amit beszéddel töltesz! Ez biztosítani fogja, hogy a folytonos tanulás és önfejlesztés útján haladj. (Gerald McGinnis)

Az a lényeg, amit akkor tanulsz meg, amikor már mindent tudsz.
(John Wooden)